Közélet

2016.05.26. 19:55

A panel és a kertes ház más-más életérzést ad

Nagyot álmodott Lázár János: belebegtette, hogy a korszerűtlen panelokból kertes házba költöztetné az embereket.

Balázs László ([email protected])

Fotó:

Egy nem túl átgondolt ötlettel előállva állami támogatással kertes házakba költöztetné a panellakásokban élőket Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a panelházak elavultak, felújításukra nincs pénz. (Érdekes, hogy az elmúlt években milliárdokat költöttek panelfelújításra és fűtéskorszerűsítésre.) A kancelláriaminiszter egy kormányinfón nyilatkoztatta ki, hogy javítaná a panelházakban élők életminőségét. Szerinte a szocializmus évtizedeiben felhúzott lakótelepek műszaki állapota sem jó, így akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy visszabontsák őket az ötödikig, a lakókat pedig elköltöztessék. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Németországban van arra példa, hogy magas házakat visszabontottak hét- vagy ötemeletesre, tehát megpróbálják élhetőbbé tenni.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Kétmillió ember kertes házba költöztetése ezer négyzetméteres telkekkel számolva 777 négyzetkilométernyi új területet igényelne infrastruktúrával (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

– Abban igaza van a miniszternek, hogy sokkal emberibb megoldás lett volna, ha a ''70-80-as években épült paneleket csak négy emeletesre építik – mondta lapunknak Kutrovácz Jenő, a több ház közös képviseletét ellátó Epsol Kft. egyik ügyvezetője. – Dániában például nem nagyon lehet látni nagy betonrengetegeket. Ugyanakkor a panelok továbbra is népszerűek, hiszen viszonylag olcsók. Nagyjából sejthető, hogy milyen gazdasági helyzetben van az ország. Azt sem hiszem, hogy annyi pénze van az embereknek, hogy belevágjanak egy sokkal magasabb költségű családi házba, amelynek a fenntartása is sokkal többe kerül.

Az ügyvezető hozzátette: biztos lenne olyan, aki támogatás esetén nem tiltakozna. Szerinte már az is nagy dolog, ha a családok 7-8 millióért tudnak lakást venni, az sem gond, ha a tizedik emeleten van. Kiemelte, a megyeszékhelyen – egy-két kivételtől eltekintve – jó állapotban vannak a panelek: nyílászáró csere, hőszigetelés a legtöbb helyen megtörtént, illetve valahol a tulajdonosok újítottak fel. – Egy dolgot tudni kell, ezek a magas házak összedőlni nem tudnak. Rendszeres karbantartás és felújítások mellett komfortos életteret biztosítanak, épületgépészeti szempontból azonban eljárt felettük az idő. Fontos lenne az elektromos felújításuk, hiszen egyre több mindent kell konnektorba dugni. Rekonstrukció révén az épületek átlagéletkora tovább növekedne – hangsúlyozta Kutrovácz Jenő. 

Tizenhárom olimpia ára

A lakosság 20 százaléka él panelban, vagyis közel 2 millió ember. Az Otthontérkép statisztikái szerint egy közepes méretű panellakás elhelyezkedéstől függően vidéken 5-13 millió forintba kerül, Budapesten ezzel szemben az átlag eléri a 15 millió forintot. A közepes panelt 50 négyzetméteresnek alapul véve országosan ez közel 40 millió négyzetméternyi lakóterületet jelent. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a panelek helyett azokkal legalább azonos méretű családi házak kerülnének felépítésre, úgy – 250 ezer forintos újépítésű négyzetméterárral számolva – 10 ezer milliárd forintba kerülne a megvalósítás.

Ez nem reális
– A valóságtól elrugaszkodott a felvetés – mondta Beréti Tiborné, aki több ház közös képviseletét látja el Tamásiban. – Itt 1978-79-ben épültek panelek. A szigetelés rájuk férne, azonban uniós pénzt erre már nem adnak. Úgy látom, nem szenvedik hátrányát a lakók, mert betonból épültek, csak ezért nem szabadulnak meg tőlük. A tömbházban élők nem szívesen mondanak le az összkomfortos – távfűtés, távmelegvíz – otthonok nyújtotta kényelemről. Van, aki megpróbál szabadulni, de kevés komfortos ház van a környéken. Tamásiban az 1990-es évek után nem épült társasház. Vidéken vagyunk, hová mennének az emberek? – kérdezte.

Drága a bontás
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is a lakóingatlanok felújítását javasolja. Koji László elnök az Inforádióban azt mondta, hogy a szintek visszabontására hozott német példa éppen a költségek miatt nem tudott nyugaton sem általánossá válni. „Németországban sem volt tömeges, mert nagyon sokba kerül, és az a kérdés, ki viseli ezeknek a költségét. Tulajdonképpen mi minden öltetnek állunk elébe, amely a meglévő lakásvagyont vagy lakásállományt próbálja élhetőbbé tenni” – nyilatkozta az ÉVOSZ elnöke. Magyarországon csaknem 800 ezer panelház van, amelyek közül minden ötödiket korszerűsítettek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!