Közélet

2014.07.23. 17:55

Hetven éve telepedtek le a völgyben a beás cigányok

Úgy hetven évvel ezelőtt beás cigányok telepedtek le az Acsádi völgyben, akik jó munkakultúrájuk miatt hamar beilleszkedtek Szedres életébe. A szombati szedresi roma napon rájuk, az elődökre emlékeztek a községben.

TEOL/Budavári Kata

Lassan húsz éve, hogy a Szedresi Roma Emléknap elődjének számító kiállítást megrendezték Szekszárdon, a főiskolán. Az idei rendezvényen a községben a cigányok és magyarok együttélése, illetve az acsádi-völgyi beás cigányok emlékezete volt a téma. Az elődökről Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum munkatársa, a fórum moderátora elmondta, az 1870-es években Szatmárnémetiből indultak, majd Kassán és több kitérőt megejtve Kalocsán jöttek át a Dunán. Ezután környékbeli településeken, majd Szedresben, pontosabban az Acsádi-völgyben telepedtek le.

Szuhay Péter, Orsós József, a szedresi roma nemzetiségi önkormányzat vezetője és Kovács János polgármester is felidézte, hogy a szedresi beás cigányok nagyon hamar beilleszkedtek. Ennek jó munkakultúrájuk volt az oka, a beások parasztosodtak legelőször. Ma is elsősorban mezőgazdaságból élnek, dinnyéznek, gyógynövény termesztéssel foglalkoznak. Házaikra, portáikra a polgármester szerint öröm ránézni.

Mészáros József arról tájékoztatott, az általa vezetett szociális bizottságnak elsősorban a nagycsaládosokat kell segítenie, azokat a családokat, ahol kisbaba született, illetve, ahol a beiskolázás okoz anyagi nehézségeket. A gondok azonban nem nemzetiségi alapon válogatnak, így Szedresben a szociális feladatok nem nemzetiségi ügyek. Vagy ahogy Kovács János fogalmazott köszöntőjében: a községben nincs cigánykérdés. A beszédben arra is kitért: a negyvenes években mindkét félben, a befogadó magyar és a betelepülő beás közösségben is megvolt a szándék arra, hogy jó vásárt csináljanak. Az akkori szedresi cigányok nemcsak dédelgették, de meg is valósították vágyaikat.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A fórum a Kultúrák egymás mellett élése címet kapta. Képünkön az előadók láthatók, balról Kovács János, Szedres polgármestere (Fotó: TN)
[/caption]Pedig nem volt mindig egyszerű az életük. Szuhay Péter elmesélte, hogy az Acsádi-völgyben negyven félig földbe vájt kis épületben laktak. A faluba az 1961-es párthatározat, illetve a ''66-os kiegészítés után költöztek be. Az acsádi-völgyi életet szerencsére László Mária, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alapítója és Sára Sándor filmrendező is dokumentálta. Filmfelvétel és fotó is készült a telepről. A képekből Konrád Imre, a szedresi roma civil szervezet vezetője kért és kapott is a szövetségtől, a képekből molinók, a molinókból pedig kiállítás lett még évekkel ezelőtt.

Érdekesség, hogy a szedresi cigányok Sára Sándor Feldobott kő című filmjében is szerepelnek. A Néprajzi Múzeum munkatársa arról is beszélt, hogy a szedresi beások letelepedésénél az is előny volt, hogy kisebb csoportként könnyebben integrálódtak. És bár állítása szerint cigánynak lenni sokáig nagyon rossz dolog volt, a szedresiek ehhez hozzátették: azért nem mindenhol.

Van okuk a romáknak is a büszkeségre

Vannak olyan kulturális elemek, melyek egyfajta védelmet adnak a cigányságnak. Csakhogy ezeket ki kellett találni, mivel ez a kultúra nem volt egységes. Amit ma annak tartunk, egyfajta folklorizálás eredménye. A már említett László Mária, aki az első cigány származású értelmiségi nő hazánkban, segítette a kulturális öntevékenységet, de a romák életkörülményeit is felmérte. Ennek hatására egyre többen kezdték el tanulni nem használt nyelvüket, dalokat, táncokat sajátítottak el. A cigányság büszkeségének alapja lehet, hogy a jég hátán is megélnek, és hogy kézműveseik olyan tárgyakat hoztak létre, melyet senki rajtuk kívül nem tudott.

A fő téma a kultúra és a szociológia volt

Az emléknap az elődök emlékezetéről és a kultúrák egymás mellett éléséről szólt Szedresben. Délelőtt a művelődési házban tanár, filmrendező és szociológusok tartottak előadást. Délután az acsádi-völgyi roma emlékműnél koszorúzással, filmvetítéssel, kulturális műsorral folytatódott a rendezvény. A napot, mely a szedresi cigányszervezet Kulturális szemle programjának része volt, bál zárta a művelődési házban. Az előző években előfordult, hogy nem a szociológia és a kultúra, hanem a politika volt a beszélgetések fő csapásiránya. Most, márcsak a pályázati program miatt is, a szedresiek témaként nem a közéletet választották.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!