Szekszárdról száll fel majd a mentőhelikopter

Csaknem egy évtized óta téma, hogy elköltöztetik Pogányról a légimentőbázist, azonban mindeddig erre – pénzhiány miatt – nem került sor. Most újra „éles” a kérdés, s várhatóan valóban sor kerül a tolnai megyeszékhelyre, Szekszárdra való áthelyezésére. Mindez Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszából derült ki.

Az államtitkár szerint egy uniós pályázat segítségével hatszázmillió forintból négy új légibázis kialakítását tervezi az OMSZ. A mentőszolgálat irányítása alatt működő Magyar Légimentő Nonprofit Kft. a mentési feladatokat hét bázisról, hét géppel végzi. A bázisok közül három – a balatonfüredi, a szentesi és a budaörsi – minden szempontból megfelel a követelményeknek, a másik négy – a sármelléki, a pécsi, a miskolci és a debreceni – ellenben nem. Azokat bérleményként üzemeltetik, s kiváltásuk érdekében tervezik a négy új bázis kialakítását. Rétvári Bence hozzátette, a fejlesztési tervek a betegek érdekeit szolgálják, az új bázisok kedvezőbb földrajzi elhelyezkedése ugyanis lehetővé teszi, hogy még több emberhez érhessenek ki a mentők a riasztástól számított tizenöt percen belül.

A pogányi bázist a szekszárdi válthatja ki, információink szerint várhatóan jövőre. A tolnai állomáshoz szükséges terület – ami az ipari parkban található – állami tulajdonba adásáról már 2006-ban is zajlottak tárgyalások, 2011-ben pedig a döntés is megszületett. A légimentők már építési engedéllyel is rendelkeznek.

Meggyőzőnek tetsző érvek a költözés mellett

A pogányi bázis elköltöztetésének terve mindig ellenérzést váltott ki a baranyaiakból, annak ellenére, hogy a sérülteket természetesen ezután is a legmegfelelőbb kórházba, például a 400 ágyas klinikára szállítják majd. Az ellenérvek azonban nyomósak. Az állomásokat úgy kell elhelyezni, hogy az ország területét minél jobban lefedje a gépek repülési területe, s a lehető legkevesebb legyen köztük az átfedés. A mostani felállásban ez távolról sincs így, a pogányi esetében ugyanis a határ miatt a helikopter hatóköre lényegében csak „félkör”, a Duna–Tisza közén viszont egy jelentős „fehér folt” van, ahova nem ér el a gép 15 percen belül. Ha azonban a bázis Szekszárdra kerül, s megépül a tervezett szentesi központ, az a térség is lefedett lesz. Baranya szempontjából viszont az is tény: ha Tolnában lesz a bázis, akkor onnan idáig tart tovább az eddigieknél a repülés, és számukra az sem vigasz, hogy ettől függetlenül az beleférhet a negyed órás időkeretbe.

A határok egyelőre még inkább elválasztanak

A légi mentés kapcsán is jogosnak tetszik a kérdés, különös Baranya „geopolitikai” helyzete miatt: miért nem lehetséges, hogy a határ menti térségekben Horvátországból jöjjön a mentő a magyarországi sérültekért,
ha onnan előbb odaér, mint a magyar bázisokról? Hivatalos választ erre nem kaptunk, informálisan viszont több hatóság embere is úgy fogalmazott, a bürokratikus akadályok miatt egyelőre ilyesmiről szó sincs. Megoldatlan lenne például az elszámolás, ki, hogyan, milyen tarifa alapján térítené meg a mentősök költségeit egy másik államban, és sok esetben a betegek ellátásával járó kiadások fedezése is. Más szervek viszont már együttműködnek: a Duna határszakaszát a mohácsi kikötőben horvát egyenruhások is vigyázzák, magyar rendőrök szolgálnak az Adrián, horvátok Pécsett, s közös horvát–magyar katasztrófavédelmi gyakorlatokra is sor került már az elmúlt években.