Útszélen nő az ingyen orvosság

A népi gyógyászat ma is működő, élő jelenség. Mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Ezzel együtt nem szabad elfelejteni azt a tudást sem, amit évszázadok alatt halmozott fel az emberiség. A szerencsésebb családokban a nagyszülők adják át a tapasztalataikat az ifjaknak. A bátaszéki Takács Anikó is a nagymamájától tanulta meg, melyik növény mire való.

Most van például az ideje a bodzabogyó gyűjtésének, a csalánlevél és a diólevél szedésének. A bodzabogyóból lekvárt lehet készíteni, ami azon túl, hogy ízletes, még gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A csalán- és diólevélről tudni kell, hogy szárítva tárolható, majd ebből is lehet készíteni teát vagy fürdőt. A csalán vizelethajtó, emésztést serkentő és mindennemű reumatikus betegségre jó, a diólevél pedig nagyon sokoldalú, gyomor-, bélhurut, magas vérnyomás ellen is hatásos. Borogatásként a szemgyulladást is gyógyítja. Takács Anikó elmondta, nem mindegy az sem, mikor gyűjtjük a gyógynövényeket, ha délelőtt, akkor frissen használjuk fel, ha szárítani szeretnénk akkor inkább délután. Megmosni nem szabad, csak kiteríteni egy papírra, vagy tiszta ruhára, majd szárítás után dobozokban száraz helyen kell tárolni.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Ma már nagyon csak kevés helyen találni szabadföldön kamillát, így ezt a gyógynövényt is termesztik
[/caption]

Manapság divatos megvásárolni az úgynevezett fűszer- és gyógynövényeket, mint a citromfű, a rozmaring vagy a kakukkfű. Ezeket a vásárolt cserepes növényeket hiába próbáljuk meg otthon kiültetni, általában  nem maradnak meg. Inkább tavasszal mi magunk magról vessük egy cserépbe, vagy a kiskertünkbe, így tovább életben maradnak.
Takács Anikó szerint van néhány szabály, amit érdemes betartani. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de a következőkre kell ügyelni: gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt és alatt, termést a teljes érés idején. Nagyon népszerű növény a kamilla, de ma már a szabadban szinte nem is találkozik vele az ember, így ebből célszerű kimérve vásárolni a patikában. Ősszel a csipkebogyó a sláger, akkor igazán jó, ha megcsípte a dér, mert ezt követően könnyebb vele bánni, a belsejéből kiszedni az apró magvakat. Értékes teát lehet belőle készíteni, de forralni, forrázni nem szabad, csupán áztatni. Természetesen lehet hidegen is fogyasztani a gyógyteákat, de érdemes frissen, kézmelegen elkortyolni azokat. A gyógyteát soha ne melegítsünk mikrohullámú sütőben, mert a mikrohullámok roncsolják a benne lévő hatóanyagok szerkezetét.

Sokan hivatásszerűen is foglalkoznak termesztéssel

Közel ötezer ember foglalkozik ma hazánkban hivatásszerűen gyógynövény-gyűjtéssel, termesztéssel pedig mintegy 25 cég. Ők további 1500-2000 embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban. A gyógynövények 70-80 százaléka alapanyagként kerül ki. A fennmaradó hányadot dolgozzák fel, például illóolajokat állítanak elő. A gyűjtés és a termesztés éves árbevétele mintegy 10 milliárd forint. A nagy feldolgozottsági fokú, nagy hozzáadott értéket képviselő gyógynövény-termékekből évente további mintegy 40-50 milliárd forintos árbevétel származik. A gyűjtött és termesztett növények mennyiségét pedig még 25 százalékkal kívánják emelni, 20 ezerről 25 ezer tonnára.

Tízmilliárd forintos többletforrásra lenne szükség

Stratégiai partnerségi megállapodást kötött idén a Vidékfejlesztési Minisztérium a gyógynövény szakma képviselőivel. A cél, hogy olyan megoldásokat találjanak, amik segítik a magyar gyógynövények régi hagyományainak továbbvitelét, de az új technológiai és piaci kihívásokra is választ adjanak. Európában évente mintegy 7 százalékkal nő az igény a jó minőségű természetes gyógynövények iránt. A tavasszal aláírt megállapodás fontos eleme, hogy a mostani uniós költségvetési ciklus végére hazánkban a gyógynövény-termőterület elérje a 30 ezer hektárt. Ehhez mintegy 10 milliárd forintos többletforrásra volna szükség, amit részben pályázati pénzből kívánnak finanszírozni.