Megállt az élet az iskolákban

Az egész napos országos sztrájkot a pedagógusok sztrájkbizottsága hirdette meg azért, hogy nyomatékosítsa 25 pontban megfogalmazott követeléseit, egyebek mellett az intézményfenntartó átszervezését, a tanárok óraszámának csökkentését, illetve az autonómia megteremtését. A sztrájkbizottság folyamatosan tárgyalt a köznevelési államtitkárság képviselőivel, és bár a felek nyilatkozatai szerint több kérdésben közeledtek az álláspontok, nem tudtak megállapodni. Az elégséges szolgáltatások tekintetében a sztrájkbizottság elfogadta a kormány ultimátumát: eszerint valamennyi iskolában biztosítottak felügyeletet és étkezést a gyerekeknek.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Az általános iskolások szünetként élték meg a szerdai napot, miközben a színfalak mögött zajlik a párbeszéd, melyben a jövőjük a tét (Fotó: Márfonfai D.)
[/caption]

– Úgy gondolom, a meghirdetett sztrájk sikeresnek mondható. Az előzetes adatokkal megegyezően Tolna megyében nagy létszámban léptek sztrájkba a tanárok – nyilatkozta lapunknak Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) Tolna Megyei Szervezetének megyei elnöke. – A szülők szolidárisak voltak, csak szükséges esetben vitték iskolába a gyereküket. A Klik-es fenntartású intézmények esetében megközelítőleg 75 százalék, a kollégák körében 30 százalék volt a munkabeszüntetésben résztvevők aránya.

Fülöpné Szűcs Mária elmondta, annak ellenére sem változott a létszám, hogy kedden bejelentették, a nem pedagógus végzettségű dolgozók jövő év január 1-jétől tízszázalékos béremelést kapnak.

– A vezetők jelentős része is támogatta az akciót, de a munkáltatói jogkör miatt nem vehettek részt benne. A cél nem változott, az intézmények szakmai-, gazdálkodási- és munkáltatói autonómiát szeretnének, az önállóságuk a tét – hangsúlyozta a megyei elnök. – Bizonyítható nyomásgyakorlást nem tapasztaltunk sem a fenntartó, sem az önkormányzatok részéről. A munkáltatók voltak picit tanácstalanok, hogy a kimaradó órákat hogyan pótolják majd. Sikerült a kollégákkal megállapodni, ha munkaidőn kívül, szombati napon akarják pótolni, azt ki kell fizetni nekik. Az intézményeknek van szabadnapjuk, így a 181 tanítási napot teljesíteni tudják. Reméljük, a sztrájk a későbbi tárgyalásokra pozitív hatással lesz, és végbemegy az oktatásügy pozitív irányú átalakítása. Lehet, hogy az általános iskolás diákok szünetnek élték meg ezt a napot, de a jövőjüket illetően komoly lehetőséget teremtettünk a sztrájkkal.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A civilek szerint figyelni kellene az ágazatok szakmaiságára
[/caption]

Egy maroknyi csoport civil szolidaritási akciót tartott tegnap délben az oktatásügy és az egészségügy mellett a szekszárdi Garay téren, előtte több iskolánál is kifejezték szimpátiájukat. Kovács Józsefné nyugdíjas pedagógus elmondta, sokkal jobban oda kéne figyelni az ágazatok szakmaiságára, a pénzeket jó célokra kellene csoportosítani ahelyett, hogy a politikusok és az őket sokszor elvtelenül támogatók zsebét tömik tele. Sokan élnek mélyszegénységben az országban. Mindenkinek felül kéne emelkednie az egyéni és a gyors haszonszerzést ígérő érdekeken, mert a gyermekeink jövője a tét – tette hozzá a közgazdász. 

érdemi összefogást, mert ebben van erő. Prioritásnak tarják: a kormány ne erőből, hanem partnerként tárgyaljon a Civil Közoktatási Platform és a szakszervezetek képviselőivel. Az oktatás legyen gyermek centrikus, életre neveljen, minden ennek legyen alárendelve. Az iskolák, a kormány differenciált anyagi támogatásával, az igazgatók kinevezési jogával együtt kerüljenek az önkormányzatok irányítása alá – áll a civilek lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Pluszjuttatás

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon – közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után. Ezek a dolgozók július 15-i és december 15-i dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra. A helyettes államtitkár hozzátette: azt is javasolják, hogy ez a kör 2017. január 1-jével 10 százalékos béremelést kapjon. A tárca javaslata legalább 15 ezer embert érint.

Túlbuzgóság, az elvárások teljesítése

Mindkét pedagógus-szakszervezet állítja, érkeztek hozzájuk panaszok, hogy a fenntartók részéről nyomásgyakorlást tapasztalnak az iskolák és óvodák. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fenyegetőzés és megfélemlítés, mint jelenség rendre felvetődött a pedagógussztrájk kapcsán. Egyesek pozíciójukkal visszaélve veszi maguknak a bátorságot, hogy minden eszközzel megpróbálták megakadályozni a munkabeszüntetést. Nem valószínű, hogy felsőbb elvárásról van szó, sokkal inkább túlbuzgóságból, a vélt, nyíltan ki nem mondott elvárások szolgalelkű teljesítéséről.

érdemi összefogást, mert ebben van erő. Prioritásnak tarják: a kormány ne erőből, hanem partnerként tárgyaljon a Civil Közoktatási Platform és a szakszervezetek képviselőivel. Az oktatás legyen gyermek centrikus, életre neveljen, minden ennek legyen alárendelve. Az iskolák, a kormány differenciált anyagi támogatásával, az igazgatók kinevezési jogával együtt kerüljenek az önkormányzatok irányítása alá – áll a civilek lapunkhoz eljuttatott közleményében. Pluszjuttatás Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon – közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után. Ezek a dolgozók július 15-i és december 15-i dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra. A helyettes államtitkár hozzátette: azt is javasolják, hogy ez a kör 2017. január 1-jével 10 százalékos béremelést kapjon. A tárca javaslata legalább 15 ezer embert érint. Túlbuzgóság, az elvárások teljesítése Mindkét pedagógus-szakszervezet állítja, érkeztek hozzájuk panaszok, hogy a fenntartók részéről nyomásgyakorlást tapasztalnak az iskolák és óvodák. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fenyegetőzés és megfélemlítés, mint jelenség rendre felvetődött a pedagógussztrájk kapcsán. Egyesek pozíciójukkal visszaélve veszi maguknak a bátorságot, hogy minden eszközzel megpróbálták megakadályozni a munkabeszüntetést. Nem valószínű, hogy felsőbb elvárásról van szó, sokkal inkább túlbuzgóságból, a vélt, nyíltan ki nem mondott elvárások szolgalelkű teljesítéséről. Az általános iskolások szünetként élték meg a szerdai napot, miközben a színfalak mögött zajlik a párbeszéd, melyben a jövőjük a tét (Fotó: Márfonfai D.) A civilek szerint figyelni kellene az ágazatok szakmaiságára -->