Szerdán kezdődik a böjt, a befelé fordulás ideje

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Kürtösi Krisztián bátaszéki plébános szerint, a böjt az elcsendesedés időszaka (Fotó: Makovics Kornél)
[/caption]Hamvazószerdán kezdődik az egyházon belül a 40 napos böjti időszak, a nagyböjt, mondta Kürtösi Krisztián atya, bátaszéki plébános. A böjtöt vállaló hívő egyszerre emlékezik meg a 40 nap idején a názáreti Jézus keresztútjáról és szenvedéséről, lelkének, hitének mélyére koncentrál. Készül az ünnep misztériumára.

Nem azonos a fogyókúrával
Mit jelenthet egy szekularizált világban a böjti kultúra egy nem vallásos ember számára? Böjtölhetünk-e hit nélkül? – tette fel a kérdést Krisztián atya. Sokan rávághatják a választ, hogy persze, a fogyókúrázó nők sokaságára gondolva. Ők azonban tévednek, a böjt nem azonos a fogyókúrával, nem egyszerű önsanyargatás a fogyás kedvéért. Míg a dietetikus elsősorban a testünkben felszaporodó káros anyagokra gondol, addig a lelkipásztor – hivatásához hűen – a lélekre koncentrál. Nem vallási elemekbe csomagolt fogyókúra tehát, hiszen teljesen más a fogyókúrás folyamat célja és más a hozzáállás is. Mindenki saját gyengeségéhez vagy szükségleteihez szabva alakíthatja ki böjti fogadalmát. Le lehet mondani a Facebook-ozásról, a nassolásról, a sorozatnézésről vagy vállalni lehet valami pluszt, önkéntes munkát, több miselátogatást és imádságot, több együttlétet szeretteinkkel és így tovább. A böjtölés akaraterőt, határozott egészségtudatot, önmagunkra szánt időt, áldozatvállalást, hősiességét is jelent, és ha a böjt sikeres, akkor önbizalmunkat is megnöveli. A sikeres böjtölés valóban rengeteg energiát követel meg az embertől, mert kezdetben rengeteg energiát emészt föl. Egy hosszú távú befektetés, amit nem lehet napi rohanás, rengeteg feladat mellett mosolyogva elvégezni. A lelki edzettség a böjtölésben is gyakorlottabbá tehet bennünket, és jártasakká válhatunk az önfegyelemben is.

Mi is a böjt valójában?
A böjt célja az volna, hogy egy megrendültebb állapotban átéljem a saját gyöngeségemet, amit nem valami táplálékkal vagy élvezettel akarok betölteni, hanem tudjak Istenhez fordulni kiüresedett, hiányokkal teli helyzetemben, magyarázta a bátaszéki plébános. Nem hiszem, hogy a böjt egyetlen értelmezése az erénygyakorlat vagy aszketizmus, bár úgy is hordozhat értéket. Edzettebbé válhatunk, el is juthatunk valamiféle tapasztalatra, de így e folyamat eredményessége nagyon kétséges. Kutatásokból tudjuk, hogy ha az ember függőségben van valamitől (kávé, tea, internet vagy bármi egyéb), és megtartóztatja magát tőle, az a függőséget nemhogy gyógyítaná, hanem elmélyíti, mert utána még nagyobb éhséggel fog ráugrani mindarra, amiben böjtöt tartott. A böjt valódi spirituális üzenete nem önmagában az aszketikus gyakorlat, hanem az arra való nyitottság, hogy az életemben Isten jelenvaló legyen, akár úgy is, hogy alapvető szükségleteim maradnak kielégítetetlenül. Azért emelek ki az életemből bizonyos dolgokat, hogy ne legyenek akadályok Istennel való találkozásomban. A böjtnek óriási jelentősége van az Isten-kapcsolatunk személyessége szempontjából.

Enyhült a böjti szigor

A különböző vallásokban más és más böjtölési szokások alakultak ki. A zsidó vallásban elsősorban a bűnbánat és a gyász napján tartanak böjtöt, a muzulmánok Ramadán idején, a katolikusok pedig húsvét ünnepe előtt, a Krisztus feltámadását megelőző negyven napon keresztül. A hamvazószerda és nagypéntek közötti időszakot, főleg vidéken, egykor szigorúan megtartották. Naponta kétszer étkeztek, ebédre olajos levest, böjtös süteményt, vékony pitét ettek, vacsorára nyerskáposztát, diót és mézet. Napjainkra sokat enyhült az egyház szigora, először a zsírral való főzés tilalma, majd a húsfogyasztás negyvennapos tilalma szűnt meg. Kürtösi Krisztián atya elmondta, a hamvazószerda és a nagypéntek szigorú böjt a vallásos emberek számára, ezt a 40 nap alatt a pénteki napokat is tartják. Ilyenkor elvárás a hústól való tartózkodás, és naponta egyszer szabad csak jóllakni.