„A 14 embert meggyilkoló Magda Marinkó ügy volt a legizgalmasabb”

Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes nyomozó édesapja nyomdokain járva lett rendőr. A gyilkossági ügyek egyik legnagyobb hazai szakértője. Két könyve is megjelent. Előadását követően adott interjút lapunknak.

[caption id="" align="alignright" width="350"] Kovács Lajos szerint a halálbüntetés humánusabb, mint börtönben sanyargatni az elítéltet (Fotó: TMRFK)
[/caption] – A gyilkossági nyomozásoknál mi a fontosabb, a tények összegyűjtése, vagy az intuíció?

– Mindkettő nagyon fontos, hiszen hiába van intuícióm, ha nem tudjuk bizonyítani a megérzéseimet. Kriminalisták körében ismert a mondás, hogy nem elég valamit tudni, bizonyítani kell. Elő is fordult a pályám során, hogy egy-egy ügyben tudtuk, mi a megoldás, de nem került bíróság elé, mert nem tudtuk bizonyítani.

– Ezek szerint gyilkosok szabadon mászkálnak köztünk?

– Hát persze, hiszen olyan nincs, hogy százszázalékos a felderítés. Arról már nem is szólva, hogy nem is minden gyilkosságra derül fény.

– Emlékszem Magda János ügyére, akit egyszer halálra ítéltek egy gyerek meggyilkolásért, majd felmentették. Nagy port kavart annak idején a pécsi Nyéki ügy, szintén gyerekgyilkosság.

– Magda János később megölte az élettársát, amiért viszont elítélték, Nyéki Oszkárt pedig kivégezték.

– Mi a véleménye a halálbüntetésről?

– Halálbüntetés párti vagyok, mert humánusabbnak tartom, mint évtizedekig börtönben, magánzárkában sanyargatni az elítélteket. Három olyan gyilkossal is találkoztam, aki azt mondta, hogy mindenki jobban járna, ha őt kivégeznék, és igazuk volt. Van még egy „demagóg ” megjegyzésem is, ha hagyjuk, hogy telente az utcán megfagyjon 30–40 ember, akkor mit sikítozunk egy halálraítélt gyilkos miatt.

– Melyik ügye volt a legizgalmasabb?

Magda Marinkó nem szabadul

Magyarországon négy gyilkosságot bizonyítottak Magda Marinkóra. Nyereségvágyból, előre kitervelten, több emberen, különös kegyetlenséggel, részben társtettesi minőségben elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Akkor még nem volt tényleges életfogytiglan. Büntetése 2019-ben járna le, de egy őr megtámadásáért kapott még 200 napot. 2020-ban vizsgálhatják meg feltételes szabadlábra helyezésének lehetőségét, de akkor átadják Szerbiának, ahol öt gyilkosságért halálra ítélték, majd a halálbüntetés eltörlése után az ítélet 40 évre változott.

– Több is volt. Talán a 14 embert meggyilkoló Magda Marinkó ügy volt a legizgalmasabb. A másik pedig Farkas Helga eltűnése, amely amiatt emlékezetes, hogy nem lett meg a holtteste, de szinte biztos, hogy megölték. A harmadik pedig a móri ügy, a súlyossága miatt. Presztízskérdés volt, hogy megtaláljuk a tettest.

– Biztos benne, hogy valóban megtalálták?

– Egészen biztos, hogy a móri gyilkos Nagy László, aki a börtönben öngyilkos lett. Felismerték, szólnak ellene tárgyi bizonyítékok és vallomások is.

– Kérem, beszéljen a könyvről!

– A kötetet a kollégám és barátom, dr. Kovács Gyula szerkesztette. Dr. Dobos János némiképp excentrikusnak mondható nyomozófigura volt, elsősorban a betörések felderítésének a nagy mestere. Híres közéleti ember is volt, rengeteget szerepelt, nem csak a televízióban, a Kék fényben, fellépett kabarékban, sok állampolgár és rendőrtalálkozó népszerű résztvevője volt. Ahogy ma mondanánk, celeb rendőr volt annak idején. Jó humorú, nagyon bölcs ember, aki nagyon szerette az életet. Mindemellett rengeteget írt, publikált. A kötetben szereplő elbeszélések a 60-as és 70-es évek légkörében létező, híresnek mondható figurákkal, betörőkkel, bűnözőkkel megtörtént esetekről szólnak. Merőben más volt azoknak az éveknek a légköre, mint ami a rendszerváltás után bekövetkezett. Abban az időben volt valamiféle korrekt kapcsolat a bűnözők és a rendőrök között.

– Mi a véleménye az utódokról?

– Sok tehetséges srác van ma is a rendőrök közt, de a számítógépek, kamerák világa ma már másfajta képességeket kíván meg a rendőröktől.

Farkas Helga eltűnése

A gazdag vállalkozó, Farkas Imre lányát 1991. június 27-én rabolták el. Orosházáról indult Szegedre, de nem ért haza. Aznap éjszaka érkezett a zsarolóktól egy telefonhívás. Az elváltoztatott hangú túszejtő 500 ezer német márkát, akkori értéken 21 millió forintot követelt. A zsaroló telefonok 3 nap után elhallgattak. Farkas Helgáról azóta semmit sem lehet tudni. Édesapja mindent elkövetett, hogy megtalálja, 8 millió forintért még Uri Gellert is felfogadta. Egy férfit az apa megzsarolásának kísérletéért és személyi szabadság megsértéséért jogerősen tíz évre ítéltek. Társának a holttestét véletlenül találták meg.

Pár szó a móri rablásról

A móri bankrablás a magyar kriminológia történetének legkegyetlenebb rablógyilkossága. A 2002. május 9-i bankrablásnak nyolc halálos áldozata volt, hatan a helyszínen, ketten a kórházban haltak meg. Mint utólag kiderült, ártatlanul ítéltek el az ügy kapcsán először két visszaeső bűnözőt. A valódi tetteseket csak öt évvel később, 2007-ben sikerült elfogni. A rablás kitervelőjeként azonosított Nagy László az elsőfokú ítélet előtt öngyilkos lett, társa, Weiszdorn Róbert pedig életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Mindössze 7,3 millió forintot vittek el a bankból, a trezort meg sem próbálták kinyitni.