Mégsem követtek el hivatali visszaélést

A Szekszárdi Törvényszék első fokon felmentette a vádlottakat, majd a Pécsi Ítélőtábla bűnösségüket állapította meg. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért, az ügyészség súlyosításért fellebbezett. A Legfőbb Ügyészség a védelmi fellebbezéseket alaposnak találta, és az ügyészi fellebbezést visszavonta.

A történtek lényege, hogy a törvényi rendelkezés ellenére a cigány kisebbségi önkormányzat nem folytatta le a méltatlansági eljárást, és ezzel jogtalan előnyt biztosítottak Sárközi János József számára, mivel a cigány nemzetiségi önkormányzatban betöltött funkcióiban tartották. Az önkormányzat kötelezettsége abból adódott, hogy a funkció­kat betöltő vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. (Később a Tolna Megyei Kormányhivatal által kezdeményezett eljárás során a jogsértő helyzet megszűnt.)

A Kúria az I. fokú eljárást tartotta megalapozottnak azzal az indoklással, hogy a vádlottak ezen döntésükkel nem láttak el közfeladatot. A törvény szerint ugyanis az elnök megválasztása, a méltatlanság kimondása nem tartozik e körbe. A döntésnek nem volt köze az önkormányzat közhatalmi funkciójának a gyakorlásához sem. A határozat formális volt, mert az elnöki funkció fenntartására nem voltak jogosultak. A bűncselekmény elkövetésének másik eleme, hogy a cselekmény sértse vagy veszélyeztesse az állami szerv működésének rendjét, illetve a törvényességbe vetett közbizalmat. Adott esetben erről sem volt szó, ahogy arról sem, hogy a vádlottak túllépték volna hivatali hatáskörüket. Az ítélet jogerős.