Díj az atomcsendőrnek

A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság Oslóban döntését indokolva közölte: az idei kitüntetettek azokért a fáradozásaikért kapták az elismerést, amelyeket az atomenergia katonai célokra történő alkalmazásának megakadályozásáért végeznek. „Olyan időket élünk, amikor ismételten nő a nukleáris fegyverek fenyegetése, a leszerelésre irányuló erőfeszítések pedig zsákutcában topognak” – áll a testület közleményében. A nukleáris fenyegetettségnek csak nemzetközi összefogással lehet véget vetni, és „ez az alapvető tétel világos kifejezésre jut a NAÜ és főigazgatója munkájában. Ezzel a díjjal valóban új lendületet kívánunk adni az atomfegyverek elleni küzdelemnek” – közölte a norvég fővárosban Ole Danboldt Mjos, a bizottság norvég elnöke.

A méltatásban utalás esik annak veszélyére is, hogy egyre több állam folytatja az atomfegyverek fejlesztését. Ezért félő, hogy terroristacsoportoknak is könnyen a birtokába kerülhetnek. A világ eddig kevés sikert ért el, hogy a nemzetközi kapcsolatokban korlátozzák vagy teljes mértékben betiltsák az atom katonai célú felhasználását. „Ez különösen fontossá teszi az atomfegyverek aktív ellenzékének szerepét. A NAÜ egyúttal elősegíti a magenergia békés célú felhasználásának terjedését is” – szól az indoklás.

Jóllehet harcias környezetvédők – élükön a Greenpeace-szel – ez utóbbi kijelentésért máris bírálják az oslói döntést, a díjat odaítélő bizottság nem a kitüntetett szervezetek vagy személyek egyes cselekedeit, hanem az „összképet” díjazza, hangsúlyozva a közös nemzetközi igyekezet szükségességét. Ezt tette 2001-ben is, amikor az ENSZ és Kofi Annan főtitkár munkáját méltányolta. Ezt az elismerést világszerte úgy értelmezték, mint az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalmi igényei, és az akkor még viszonylag új elnök, George W. Bush elleni állásfoglalást.

A bécsi székhelyű NAÜ és el-Baradei díjazása mögött oslói elemzők szerint hasonló megfontolás állhat. „Az egész világ tudja, hogy Amerika nem támogatja azt a többoldalú együttműködést, amelyet az ügynökség képvisel” – vélekedik Janna Matlary politikus. A négy esztendővel ezelőtti döntéshez hasonlóan Mohammed el-Baradei személyében az idén is olyan valaki került reflektorfénybe, aki nem rejti véka alá a véleményét. A Fehér Ház közleményben méltatta az oslói döntés és el-Baradei érdemeit.

Az ügynökségnek százharminckilenc tagállama van, Magyarország 1957 óta alapító tagja

A NAÜ-t 1957-ben alapították az ENSZ keretein belül független szervezetként. Legfontosabb célja a magenergia békés célú felhasználásának fejlesztése és az összes tagországban a globális áramellátás kiszélesítése. Tevékenysége a hatvanas években kibővült az atomsorompó-egyezmény világméretű tiszteletben tartásának ellenőrzésével. A NAÜ ellenőrei felügyelik, hogy fegyvergyártásra is alkalmas nukleáris anyag ne kerüljön rossz kezekbe. Az elmúlt hetekben Irán vitatott atomprogramja állt az ügynökség munkájának homlokterében. Az észak-koreai atomkonfliktusban pedig 2002 végén Phenjan az ország elhagyására szólította föl a felügyelőket. Az évente több mint kétszáztízmillió dollárból (mintegy 42 milliárd forintból) gazdálkodó ügynökségnek 139 tagországa van. Döntéshozó testülete a közgyűlés és a kormányzótanács. Ez utóbbi harmincöt tagú, és rendszerint évente ötször ül össze. A közgyűlést egyszer egy évben rendezik meg az összes tagállam részvételével. A négy évre kinevezett főigazgató – jelenleg az idei Nobel-békedíjjal kitüntetett egyiptomi el-Baradei – irányítja a kilencven országból érkezett csaknem 2 200 munkatársat foglalkoztató hatóságot. Magyarország 1957-ben, az első közgyűlésen aláírta az ügynökség alapokmányát.

az ENSZ keretein belül független szervezetként. Legfontosabb célja a magenergia békés célú felhasználásának fejlesztése és az összes tagországban a globális áramellátás kiszélesítése. Tevékenysége a hatvanas években kibővült az atomsorompó-egyezmény világméretű tiszteletben tartásának ellenőrzésével. A NAÜ ellenőrei felügyelik, hogy fegyvergyártásra is alkalmas nukleáris anyag ne kerüljön rossz kezekbe. Az elmúlt hetekben Irán vitatott atomprogramja állt az ügynökség munkájának homlokterében. Az észak-koreai atomkonfliktusban pedig 2002 végén Phenjan az ország elhagyására szólította föl a felügyelőket.

Az évente több mint kétszáztízmillió dollárból (mintegy negyvenkétmilliárd forintból) gazdálkodó ügynökségnek százharminckilenc tagországa van. Döntéshozó testülete a közgyűlés és a kormányzótanács. Ez utóbbi harmincöt tagú, és rendszerint évente ötször ül össze. A közgyűlést egyszer egy évben rendezik meg az összes tagállam részvételével. A négy évre kinevezett főigazgató – jelenleg az idei Nobel-békedíjjal kitüntetett egyiptomi el-Baradei – irányítja a kilencven országból érkezett csaknem kétezerkétszáz munkatársat foglalkoztató hatóságot. Magyarország 1957-ben, az első közgyűlésen aláírta az ügynökség alapokmányát. -->