Magyar siker lesz a horvát NATO-tagság

Érdekes fejezethez érkezett a magyar diplomácia külkapcsolataink története. Ezer éve most először nem egy, vagy két nagyhatalomhoz kell igazodnunk, hanem egy 25, illetve hamarosan 27 országból álló rendszerben kell érvényesítenünk érdekeinket.

A magyar külpolitika ezzel alapvetően új irányba fordult el hazánk 2004 május elsejei csatlakozása óta. „A gyakorlatban ez úgy fest, hogy a Külügyminisztérium az Európai Unió tagországai felé – a kétoldalú kapcsolatok ápolása mellett – elsősorban koordinálja az egyes tárcák, intézmények kapcsolatait” – mondta lapunk kérdésére Polgár Viktor a Külügyminisztérium szóvivője.

Ám ez nem értékeli le a magyar diplomáciát, éppen ellenkezőleg, a külképviseleteink talán még fontosabbak mint eddig. „Vegyük például a regionális együttműködést: egyáltalán nem lényegtelen a kétoldalú kapcsolatok ápolása. Bármilyen regionális kezdeményezésben a nagykövetségek fontos közvetítő szerepet játszanak, legyen szó gazdasági jellegű vagy kulturális eseményről” – emelte ki a szóvivő.

Ám léteznek olyan, magyar részvétellel zajló regionális szervezetek is, mint a Regionális Partnerségi Kezdeményezés, amely a négy visegrádi országból, valamint Ausztriából és Szlovéniából áll, itt a határokon átnyúló régiók gazdasági együttműködésén túl közös oktatási, képzési programok is szerepet kapnak. „De regionális érdekeink szempontjából az is fontos sikere a magyar diplomáciának, hogy az észak-atlanti szövetség a rigai csúcstalálkozó alkalmával meghívta Horvátországot is tagjai közé. Ezzel a déli, határ menti megyék fejlődése kaphat új lökést” – mondta Polgár Viktor.

A Külügyminisztérium a szomszédos országok mellett fontos részt vállal az unió más országaival folytatott kapcsolattartásban. Természetesen a brüsszeli vagy strasbourgi döntéshozatalban nem csak a Külügyminisztérium vállal szerepet, hiszen a különböző intézményeken keresztül minden minisztérium folytat tanácskozásokat. De a Külügyminisztérium látja el a koordinátor szerepét. „Elsősorban mi végezzük a magyar érdekek képviseletét is: legyen szó bármely témáról, az azonos érdekű országok alkalmi szövetségekbe tömörülnek. A diplomácia minden magyar érdekeket érintő probléma megoldásához keresi a lehetséges szövetségeseket.”

Különösen fontos kérdés a Kárpát-medencében a kisebbségek helyzete. Mint Polgár Viktor elmondta, itt is elsősorban a diplomáciai kapcsolatok segítik a magyar érdekek képviseletét. „Minden formában és minden szinten a magyar igények, elvek és érdekek képviseletét végezzük. A magyar diplomácia nyomására került bele például az Európai Unió alkománytervezetébe a kisebbségekkel foglalkozó paragrafus is” – jegyezte meg a szóvivő. Hozzátette: ilyen formában a kisebbségek ügye felmerül olyan eseményeken is, mint a közelmúltban lezajlott több magyar-román, magyar-szlovák kormányülés.

Cikkünk a Külügyminisztérium támogatásával készült

COREPER: Az árnyékképviselet

Brüsszelben szerdánként nem csak az Unió Parlamentje ülésezik, hanem egy másik, a döntéseket érdemben előkészítő szervezet is. Ez a COREPER2, azaz az uniós országok nagyköveteinek tanácsa. A szervezet fontosságára jellemző, hogy csak egyetlen nagyobb döntési körű szervezet van felettük: a Miniszterek Tanácsa. „Bármilyen, hazánkat is érintő döntés, vagy közös álláspont kialakításának kapcsán az egyeztetések nagyon fontos szakasza zajlik a COREPER2-ben” – mondta lapunk kérdésére Orgovány András, a magyar Külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó főosztályának helyettes vezetője.

„A napirend előtt itthon egyeztet a minisztériumok közötti tárcaközi bizottság és az adott kérdésben érintett tárcák együtt alakítják ki a magyar álláspontot, amelyet a COREPER2-ben a nagykövetünk képvisel” – közölte a diplomata. Ugyanakkor létezik egy COREPER1 nevű bizottság is, amelyben a nagykövetek helyettesei vesznek részt.