Sok az átverős csomagolás

„Magas kálciumtartalma segíti a gyermekek csontképződését.” Ezzel a reklámszöveggel egy instant kakaóport hirdetnek, de az egészséget hangsúlyozó, ám feltűnően magas cukortartalmú terméket gyártó cég várhatóan már nem sokáig élhet a vevőcsalogatás ezen módszerével. Egy nemrégiben elfogadott Európai Uniós rendelet ugyanis kimondja: szabályozni kell a dúsított élelmiszerek körét, hogy a magas só-, cukor-, illetve zsírtartalmú élelmiszerek egészségre káros hatásait ne lehessen leplezni a különféle hozzáadott vitaminokkal. Vagyis a jövőben például egy cukorkát már nem lehet vonzóbbá tenni hozzáadott C-vitaminnal. A rendelet végrehajtása viszont várat magára, mert az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal még nem határozta meg azokat az élelmiszertípusokat, amelyekre a jövőben a szigorú előírás vonatkozhat.

Fogyasztóvédelmi szakemberek állítják: korai lenne még pezsgőt bontani, mivel az említett szabályozással az élelmiszerek jelölését érintő trükköknek csak egy kis hányadát sikerült kiküszöbölni. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértő bizottságának elnöke szerint a gyártók igencsak visszaélnek azzal, hogy a törvény csupán tájékoztatási kötelezettséget ír elő, ám nem részletezi, hogy azt milyen formában kell megtenni.

„Mindenki ismeri azokat a szörpöket, amelyeken a gyümölcs neve alatt alig észrevehető betűkkel szerepel az „ízű” szócska, holott ez azt jelenti, hogy a készítmény aromából készült – példálózik a szakember. Sokszor a valóban felhasznált gyümölccsel is gondok vannak. Nem mindegy például, hogy egy narancslé 100 százalékban narancsból, vagy 100 százalékban gyümölcsből készült. Utóbbi esetben ugyanis lehet benne alma, grapefruit és még sok más olcsóbb gyümölcs is – tette hozzá.

A szakember szerint az sem ritka az italok között, hogy a jelleget adó összetevőből a termék csupán 1-2 százalékot tartalmaz: például egy meggylé 12 százalékos gyümölcstartalmából mindössze egy százalék a meggy. A fogyasztóvédők hiába hivatkoznak az élelmiszertörvény 10. paragrafusára, mely szerint „az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót”. A gyártók azzal védekeznek, hogy az összetevők listája és arányai szerepelnek a csomagoláson.

Megtévesztőek a címkén látható ínycsiklandó képek is. Bár létezik egy előírás, hogy az alacsony gyümölcstartalmú italok dobozaira nem lehet a gyümölcs fényképét rátenni, számítógépes grafikákkal ezt könnyedén ki lehet váltani, sőt, még gusztusosabbá is lehet tenni a csomagolást. Éppen ezért a fogyasztóvédők szerint olyan szabályozás lenne indokolt, amely előírná az adott termék jelleget adó összetevőjének minimális arányát, illetve annak hiányában megtiltana bármifajta megtévesztő képi megjelenítést.

A gyártók lobbitevékenysége miatt azonban az erre irányuló erőfeszítések eddig meghiúsultak. Így aztán egyelőre maradhatnak az alibi összetevők, amelyek csak azért kerülnek bele a termékbe, hogy az egészségesség látszatát keltve lehessen rájuk hivatkozni.

A magyar vásárlók az élelmiszerekkel szemben elsősorban a frissességet, a jó ízt, a magas vitamin- és ásványi anyag tartalmat, a magas tápértéket és az alacsony koleszterinszintet tartják fontosnak – derült ki nemrég a Szent István Egyetem felméréséből. A megkérdezettek ma már figyelnek arra, hogy a kiválasztott termék lehetőleg ne tartalmazzon E-betűs összetevőket.

Meglepő a pozitív hatású élelmiszerek rangsora. A többség leginkább a fokhagymának és a halnak tulajdonított egészséges hatást, s csak ezután említette a tejet, a zöldségeket és gyümölcsöket, a csirkehúst, a salátaféléket, a sárgarépát, illetve a teljes kiőrlésű gabonaféléket. A felmérésből kiderült, hogy kevésbé tartjuk csodaszernek a savanyított tejtermékeket, az olívaolajat, a paprikát, a paradicsomot.