Rosszul járnak a lázadó kórházak

Nem vehetünk mérget arra, hogy zökkenőmentes lesz a kórházak új működési engedélyeinek, egyben az új ágyszámokra kidolgozott finanszírozási szerződéseinek jövő héten esedékes megkötése. A mintegy 160 kórház többségét önkormányzatok tartják fenn; szerződéses viszonyuk meglehetősen vegyes képet mutat.

Az alapító okiratban lefektetett szabályok alapján akadnak olyan gyógyintézmények, amelyekben a kórházigazgató minden további nélkül aláírhatja a biztosítóval (OEP) kötendő finanszírozási szerződést. Más kórházak esetében viszont ezt kifejezetten tiltja az alapdokumentum, így nem kerülhető meg a tulajdonos önkormányzat jóváhagyása. Bár Molnár Lajos tegnap optimistán úgy fogalmazott: „nem áll rendelkezésünkre semmilyen olyan adat, ami arra utalna, hogy az intézmények ne akarnák aláírni a finanszírozási szerződést”, és Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa is úgy tudja, nincsenek ellenállók, a Világgazdaság információja szerint hetvennél több kórházfenntartó nem hajlandó az új feltételek elfogadására.

Molnár szerint azok, akik „politikai okokból így döntenek, számos előnytől elesnek”. A szerződés ugyanis a kórház működésének alapja: ha egy intézménytulajdonos nem írja azt alá, veszélyezteti egyrészt a betegellátást, másrészt az ott dolgozó orvosok és ápolók egzisztenciáját. Az „ellenszegülők”azonban nem csak előnyöktől – például fejlesztési pénzektől eshetnek el. A biztosító – az egészségügyi miniszter határozata szerint – csökkentett kapacitásokkal arányos teljesítményük 70 százalékának megfelelő összeget folyósít csak a „lázadó” gyógyintézményeknek. Mivel az OEP három hónapos csúszással fizet a kórházaknak, a szerződést alá nem írók júliustól kerülhetnek bajba.

„A kórházak 60 százalékának javul a finanszírozása az OEP-pel kötött új szerződéssel április 1-jétől” – jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter tegnap. A fekvőbeteg-intézmények 15 százalékának nem változik a pénzügyi helyzete, míg 25 százalékuk kedvezőtlenebb gazdasági körülmények közé kerül – ismertette a tárcavezető a minisztérium becsléseit. Megjegyezte: „így beigazolódik az egészségügyi tárca azon állítása, miszerint jobb gazdasági helyzetbe kerülnek a kórházak az aktív ágyszám karcsúsításával, illetve a krónikus ágyszám növelésével”.

Szakemberek szerint nem a krónikus, inkább a rehabilitációs kapacitás hiányzik a hazai egészségügyi rendszerből. Az ehhez szükséges tárgyi eszközök gyorsan pótolhatók, hiszen a szaktárca 7,4 milliárdot biztosít az átalakításokhoz szükséges költségekre. A szakorvoshiány pótlása időigényesebb, azonban erre is jut egymilliárd forint. A súlyponti kórházak többsége teljesítményének várható növekedése miatt a korábbinál akár 20-30 százalékkal nagyobb bevételhez is juthat.

Az aktív ágyak csökkenéséből felszabaduló összeg ötödét a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére fordítják. Molnár Lajos elmondta: az új szerződésekben a szaktárca kiköti, hogy a finanszírozási források 50 százalékát kötelesek a kórházak népegészségügyi szempontból fontos tevékenységekre – kardiológia, onkológia, gyermekellátás, sürgősségi, illetve baleseti ellátás – fordítani.