Kíváncsi főnökök, kémprogramok

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A túlzott felügyelet akár bűncselekménnyé is válhat
[/caption]Ül a munkatárs a számítógépe előtt, és nézi, esetleg ír valamit, vagy csak kattintgat az egérrel. A főnök meg közben kétségek közt vergődik, hiszen sohasem tudhatja biztosan, hogy beosztottja vajon valóban dolgozik, egy internetes portál legújabb bulvárhíreit böngészi, vagy netán levelet ír a barátnőjének. Az illető háta mögé lopakodni persze a leleplezőnek is kínos lenne, ráadásul tudvalévő, hogy néhány szórakoztató honlapon már elhelyeztek egy „jön a főnök” feliratú gombot, amely kattintás esetén a szaftos pletykákról azonnal átvált egy száraz, hivatalos oldalra. Ilyenkor bizony nem marad más, mint az utólagos ellenőrzés.

Az Egyesült Államokban két állam kivételével a főnök mindenhol előzetes tájékoztatás nélkül kutakodhat a dolgozók számítógépében, átböngészheti levelezéseiket, sőt, különböző kémprogramok segítségével még az internetezési szokásaikat is feltérképezheti. Nálunk ennél azért nehezebb a munkatársak után nyomozni. A munkáltatónak ugyanis minden esetben tájékoztatnia kell a dolgozóit arról, hogy megfigyelik őket. Ez alatt persze többnyire nem kamerás kukkolást kell érteni, hanem csupán azt, hogy a főnök jelzi: a munkahelyi számítógép- és internethasználatot, illetve a telefonálást bizonyos belső szabályokhoz köti. Ebbe pedig beletartozhat, hogy a munkatársak tudomására hozzák: bizony néha utánajárnak, hogy mikor és mely oldalakra kattintanak a világhálón, illetve milyen telefonszámokat hívnak.

A számítógépes ellenőrzés iránti igényt persze a fejlesztők is érzékelik, ezért egyre többen specializálódnak erre a területre. Kárpáti András cége, az Implenor például egy olyan programot dolgozott ki, amely elemzéssel képes felismerni a magáncélú telefonhívásokat. Mint mondta, főként nagyvállalatok keresik a komputeren végzett műveletek rekonstruálására alkalmas szoftvereket, s olyanról is tud, hogy valakit egy ilyen utólagos ellenőrzés eredménye miatt rúgtak ki. „A cégeket elsősorban a spórolás igénye vezérli – jelentette ki. – Persze nem az internetezést tartják drágának, hanem azt az időt, amelyet a dolgozóik nem munkára fordítanak. Ugyanakkor a főnök abban is szeretne biztos lenni, hogy a beosztottak nem fecsegnek ki bizalmas vállalati információkat. A kellemetlen szituációktól való félelem is a kémkedés iránti igényt erősíti, ezért veszik nagyon szigorúan, ha a munkatárs egy pornó- vagy szexoldalra kattint. Az általam ismert esetben is épp emiatt szüntették meg a dolgozó munkaviszonyát.”

A főnöki kíváncsiság erősödését támasztják alá a szakszervezeti tapasztalatok is. Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az ellenőrzések egyre gyakoribbak. „Persze ennek biztonsági okai is vannak, hiszen az adóhivatalban például a jogosulatlan adatkezelés figyelése alapvető követelmény – mondta. – Tudok olyanról, hogy egy APEH-es dolgozó csupán megnézte, hogy a felesége bevallása beérkezett-e, s emiatt azonnal elbocsátották az állásából. Nem avatkozott bele az adott ügybe, de azt mondták: ezt akár meg is tehette volna.”

A szakszervezeti vezető szerint az utóbbi években nem csupán a számítógép-ellenőrzések szaporodtak, hanem a ténylegesen munkával töltött idő nyilvántartása is. Régebben ha valakinek elintéznivalója volt, egy félórányi szünet mindig „belefért” a munkaidőbe. Ma már ezt is szigorúan veszik: van, ahol beléptetőrendszer méri a munkahelyen töltött időt, máshol a számítógépes bejelentkezéstől számítják ezt.

Ugyanakkor a túlzott felügyelet akár bűncselekménnyé is válhat, legalábbis Zamecsnik Péter ügyvéd ezt állítja. Ő úgy véli, az internetes oldalak utólagos, naplózó jellegű ellenőrzése még semmilyen jogot nem sért, ám ha a főnök magántitkokat kezd feszegetni, a személyiségi jogok falába ütközik. „Bármennyire is a cég tulajdona a számítógép, illetve az azon futó levelezési program, a munkatársak üzeneteit egyetlen főnök sem olvashatja el az ő hozzájárulásuk nélkül – jelentette ki. – Ez az engedély lehet előzetes vagy utólag kért, ám mindenképp önkéntesnek kell lennie. Ha ugyanis a dolgozó nem járul hozzá levelei ellenőrzéséhez, s a munkáltató emiatt retorziókat helyez kilátásba, az már kényszerítésnek minősül, ami szintén bűncselekmény.”

Az otthon írt blog tartalmára is odafigyelnek

A dolgozók nem csak a munkahelyi számítógép-használat miatt üthetik meg a bokájukat, hanem egyéb világhálós szerepléseikkel kapcsolatban is. Magyarországon eddig két olyan esetet ismerünk, amikor egy munkatársat az általa vezetett internetes napló miatt rúgtak ki. Egy Istencsászár fedőnevű informatikus a 13. havi prémium elmaradását tette szóvá blogjában, s ezért váltak meg tőle, míg a Motoska nicket használó szerkesztőnek azt rótták fel, hogy idézett a neki munkát adó újsághoz érkező, szerinte butuska olvasói levelekből, illetve leírta, hogy vonzónak találja egyik munkatársa hátsóját.