Áfacsalás nagy tömegben

Kilenc embert vettek őrizetbe Budapesten kedd hajnalban egy 4,8 milliárd forintos áfacsalási ügyben. A több megyében végzett ellenőrzéssorozat nyomán további gyanúsítottakat is találhat a hatóság – jelentette be Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője.

Az akció során a fővároson kívül Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében tartottak egy időben ellenőrzéseket. A hajnali rajtaütésekben másfélszáz magyar, szlovák és osztrák  nyomozó vett részt, és riadóztatták a magyar pénzügyőrség bevetési egységének kommandósait is. A nemzetközi vámnyomozók irodákban, lakásokban és a cégek telephelyein tartottak ellenőrzést.

Az ügy lényege: egy több cégből álló hálózat Magyarországról alacsony értékű műszaki cikkeket vitt ki az Európai Unión kívülre, ám magasabb értékű számlák után igényelték vissza az általános forgalmi adót. Az árut később visszahozták az EU-ba, ahol alacsonyabb értéken vámkezeltették. Bár az áfát visszakapták a cégek, az árut újra forgalomba hozták. A vámosok adatai szerint a bűnözői csoport egy-két éve működhetett. Könnyen lehet azonban, hogy a fentiek nem a végleges állapotot tükrözik: a VPOP szóvivője elképzelhetőnek tartja, hogy mind az elkövetési érték, mind pedig a gyanúsítotti kör bővülhet.

A csalás az unióban rendkívül gyakori, úgynevezett körhinta-csalás mintáját követi. Ezt leginkább kis méretű, ugyanakkor nagy értékű termékekkel, például számítógép-alkatrészekkel vagy mobiltelefonokkal követik el – áll a Nemzetbiztonsági Hivatal idei évkönyvének szervezett bűnözésről szóló fejezetében.

A most felderített esetben is műszaki cikkeket szállítottak. Más kérdés, hogy ez a fuvar nem ritkán fiktív, néha a termék sem létezik. A szállítás adómentes, az eladás után azonban fizetni kell az áfát, ami nem minden esetben történik meg. A lánc azonban itt csak elkezdődött: a körhinta-csalás esetén ugyanis a vevő egy jellemzően csak papíron létező cég, amely a „vásárlás” után egy unión kívüli országban működő cégnek exportálja tovább az „árut”, felszámítva és visszaigényelve azt az áfát, amit az első eladó nem fizetett meg. A terméket végül visszaimportálják az unióba – jellemzően ahhoz a céghez, amelyik a folyamatot elindította, s amely így kezdheti az egészet elölről.

Becslések szerint a tagországok áfabevételének nagyjából tizede válik köddé a tagországok között folyó kereskedelemben. Az élelmiszerhamisításhoz hasonlóan ugyanis az áfacsalás nehezen kivédhető, mivel a belső piacon az adót az eladás helyén kell megfizetni, amely nem feltétlenül esik egybe például a gyártás vagy az elvámoltatás helyével. Ráadásul a forgalom ellenőrzése sem kis feladat, hiszen egy terméket csak egy tagországban kell elvámoltatni, utána szabadon forgalmazható az egész unióban. Úgy becsülik, az EU-ban működő vállalkozások két százaléka szakosodott kimondottan áfacsalásra.

- Több mint egymilliárd forint áfát csalt el az a négy szlovák és 13 magyar cégből álló csoport, amely 32 ezer tonna kristálycukrot mozgatott. Egy győri cég áfamentesen értékesítette Szlovákiába a cukrot, amelyet aztán újra eladtak Magyarországra. Az ügyben hét személyt a múlt héten vettek őrizetbe.

- Április elején több mint 250 millió forintos adócsalást derített fel a vám- és pénzügyőrség Veszprém megyében; az elkövetők nem fizették meg 280 importált gépkocsi után a regisztrációs és általános forgalmi adót, a gépkocsikat hamis igazolással helyezték forgalomba. Februárban Mosonmagyaróváron derítettek fel hasonló ügyeletet, a kárt ott 350 millióra becsülik.

- Tavaly év végén Csongrád megyében tartóztatták le a Németh Toll Kft. ügyvezető-tulajdonosát, akit többmilliárdos áfavisszaéléssel gyanúsítanak. A vámosok szerint a cég a külföldre szállított toll után visszaigényelte az áfát, ám később visszaszállították az árut Magyarországra. -->