Ötvenéves a „királyi” televízió

[caption id="" align="alignleft" width="220"] Antal Imre és Vitray Tamás Gina Lollobrigidával az 1973-as szilveszteri műsorban
[/caption]Május második felében – a televízió ötven évére emlékezve – nem a jelenlegi főcím lesz látható a Híradó előtt; a hírműsor korábbi főcímeit szedik elő az archívumból a tévések – értesült lapunk. A nosztalgia és a visszatekintés jegyében nem csupán az elmúlt évtizedek bevezető képsorai térnek vissza: rövid időre a köztévé korábbi televíziós műsorvezetői ismét a képernyőre kerülnek.

Többek közt így ünnepli az MTV a rendszeres hazai televízióadás ötvenedik születésnapját: 1957. május elsején négy kamerával, négy operatőrrel és a Magyar Rádiótól kölcsönkért három riporterrel közvetítette első műsorát. Az első bemondóban Tamási Esztert tisztelhetjük, aki 1957. július 11-én lépett a kamerák elé. Őt Takács Mária, majd a rádiós Varga József követte.

Egy évre rá átadták az MTV első, 240 négyzetméteres stúdióját a Szabadság téren. Lényegében ez tette lehetővé az átállást az „iparszerű termelésre”. Sorjáztak is az olyan, mára legendává érett műsorok, mint a Ki mit tud?, a Ki miben tudós?, a Halló fiúk, Halló lányok!, a Zsebtévé, a Keressük Petőfit!, a Pulzus, a Repülj, páva!, a táncdalfesztiválok és a karmesterversenyek.

Petrovits Emil zeneszerző, aki maga is zsűrizett a Tímár Péter filmjében, a Csinibabában is felidézett első Ki mit tud?-ban, nem sírja vissza a múltat, még sincs ünnepi hangulatban. „Mára a televíziózás a helyére került. Őszintén szólva az ötvenes évektől a kilencvenes évek elejéig túlzottan nagy jelentősége volt annak, miről szól, miről értekezik, miről ad hírt az MTV.

A monopolhelyzetnek persze voltak előnyei is. A tévé ugyanis rá volt kényszerítve a termelőmunkára, ami azt eredményezte, hogy időről időre komoly értékek születtek a Szabadság téren – említi Petrovits, hozzáfűzve: napjainkban, amikor már mindent a pénz ural, az MTV soha nem lehet az, ami volt. „Én otthon már be sem kapcsolom a televíziót” – jegyzi meg. „A televíziózásból össznépi bunkóság lett. A csatornák vezetői az ember legalantasabb érzéseire apellálnak. Az MTV ugyan próbál más úton járni, de ők sem jutnak előbbre” – summázza. A zeneszerző arra jut, hogy az információkat – a hiteleseket éppúgy, mint a blődliket – ma már az interneten lehet összeszedni. Ő is ezt teszi.

Rózsa Györgynek is van hiányérzete a televíziózással kapcsolatban. Ő országos népszerűséget szerző nívós gyermekműsorokat és az országot egy-egy jó ügyben megmozgatni képes élő adásokat hiányolja, mégis elfogódottan beszél a Magyar Televízióról. „Az MTV az életem. Negyven év köt a Szabadság térhez. És én már tudatosan készültem erre, tízévesen határoztam el, hogy tévés leszek. Olyannyira komolyan gondoltam a dolgot, hogy 1971-ben bizonyítottan én voltam az egyetlen egyetemista Magyarországon, aki a televíziózásról írta a szakdolgozatát” – meséli.

[caption id="" align="alignright" width="260"] A Magyar Televízió első bemondói
[/caption]A Kapcsoltammal országos népszerűséget szerzett, de seregnyi más műsort (Leg, leg, leg…, Csepű, lapu, gongyola) is jegyző Rózsa arra jut: „az MTV a valós gondok ellenére ma is ellátja feladatát”. Ráadásul ezt úgy teszi, hogy a rendszerváltás óta igazán nem lett kitalálva, mit is értünk közszolgálatiságon.

Rózsa György, aki nemcsak riporterként, de évek óta producerként is dolgozik, nagy előrelépésnek érzi, hogy az ötvenedik születésnapra sikerült rendbe tenni az intézmény gazdálkodását. Úgy érzi, van jövője a sokáig filléres gondokkal küszködő Magyar Televíziónak.

Rózsa és Petrovits lapunknak azt is elárulta, kiket tartanak személy szerint a legtöbbre a képernyős arcok közül. A zeneszerző Vitray Tamásra voksol. „Ő a mérce, a szellemi érzékenysége véleményem szerint nagyon hiányzik. Sosem beszélt butaságokat, nem úgy, mint az utódai nap mint nap kétszázszor.” Rózsa György Antal Imrét és Gyulay Istvánt tartja a legeknek. „Gyulay Pista elvesztése a mai napig fáj. Azt is nagyon fájlalom, ami ma Antallal történik, aki a magyar televíziózás legnagyobb alakja, világklasszis a javából!”

1958 augusztusában lett a Magyar Televízió munkatársa Vitray Tamás. Páratlan pálya az övé: a magyar televíziózás történetének kulcsfigurája, aki az MTV legszebb korszakát éppúgy megélte, mint az elmúlt évek válságos pillanatait. „A Magyar Televízió az életem értelme lett” – summázza. Hozzáteszi azonban, hogy nem tudatosan készült erre a szerepre. „A legnagyobb pillanatokat mindig a szerencsémnek köszönhettem. Az élet elkényeztetett, így nincs is olyan műsor, közvetítés, interjú, amit kiemelnék a pályámból. Úgy élem meg, hogy már önmagában kivételes csoda, hogy 21 olimpiát közvetítethettem” – idézi fel.

Vitraynak természetesen a rendszerváltást követő évekről, az MTV térvesztéséről is megvan a véleménye. Úgy érzi, a médiapiac változásaira, a kereskedelmi televíziók megjelenésére mindeddig nem tudott méltó válasszal szolgálni a korábban monopolhelyzetben lévő intézmény. Igaz, a társadalmi környezet sem adott lehetőséget arra, hogy világossá váljék: mi a pontos feladata, mik lehetnek a céljai ma a Magyar Televíziónak. „Nem tudtunk még megbirkózni a helyzettel” – összegzi a riporter.

Műszaki vezető: Oldal Béla, 1971 óta
"1977 körül megfordult a fejemben, hogy ki kellene próbálnom magamat más területen is, de 1978-ban váltottunk át színesre, és ez döntő érv volt a maradás mellett. Lett volna rá lehetőségem, hogy később átigazoljak egy kereskedelmi televízióhoz, de nincs az a pénz, amiért én elhagynám az MTV-t" - mondta lapunknak Oldal Béla. Az MTV hírstúdiójának műszaki vezetője 1971 óta tölti be jelenlegi pozícióját - a Szabadság térre 1967-ben került, mint kép- és hangtechnikus. Olyan műsorokban működött közre, mint a Hét, a Panoráma vagy a Kuckó. "Olyan sztorim nincs, hogy fejre álltunk volna valamitől, mert ez egy hírstúdió, itt nem lehet viccelődni. Amikor még fekete-fehérben dolgoztunk, akkor volt olyan, hogy három kamerából kettő is elromlott. Gyorsan kicseréltük őket, így fél nyolckor úgy indult a Híradó, mintha mi sem történt volna" - mondta.

Oldal szerint folyamatosan öregszik ki a televízió, és az utánpótlás is hagy némi kívánnivalót maga után. "Nagyon sok segítséget kell adni a fiataloknak ahhoz, hogy a szükséges gyakorlatot megszerezzék" - hangsúlyozta. Oldal a székház elleni, tavaly szeptemberi ostromkor is az épületben volt: "bíztam az emberekben, hogy nem akarnak mindent tönkretenni" - mondja. Most pedig abban reménykedik, hogy egy új és korszerű székházban vághat neki a következő 50 évnek.

műsorszolgáltatásának megkezdéséről

1954. Elindultak a kísérleti televízióadások

1956. Az első, úgynevezett "élő külső sugárzás"

1957. Elindult a rendszeres kísérleti műsor

1967. A televízió-előfizetők száma elérte az egymilliót

1969. Az első színes televíziós sugárzás

1972. Beindult a kettes csatorna

1976. Pécsett és Szegeden született meg az első két regionális stúdió

1982. Elindult a teletext

1989. Megszűnt a hétfői adásszünet

1991. Óbudán avatták fel az MTV digitális stúdiókomplexumát

1996. Az új médiatörvény értelmében megszűnt az MTV monopóliuma

1998. A sztereoadás indulása

2006. Megtámadták az MTV Szabadság téri központját A Magyar Televízió első bemondói Antal Imre és Vitray Tamás Gina Lollobrigidával az 1973-as szilveszteri műsorban -->