Tetőteret akarok, de a nagymama tiltakozik

A ház nem úszhat el, ha a nagyszülők a tulajdonosok, és nem jelzálog-hitelről van szó. Ezt a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában mondták el. Az ingatlan csak akkor kerül veszélybe, ha az arra felvett banki kölcsönt a szerződő nem tudja fizetni. Ez esetben végső soron valóban elárverezhetik a házat. Itt azonban életbiztosításra felvett hitelről van szó. Hogy ez miképpen működik, azt az adott biztosítási szerződés dönti el. Ám ha a kölcsönt a hölgy nem tudja törleszteni, a biztosító fog előállni a követeléssel. Ha az illető javai közt nincs ott a ház, akkor az ügybe az nem is keveredhet bele.

Igaz viszont, hogy az építkezéshez szükség van a tulajdonosok, azaz a nagyszülők írásbeli hozzájárulására. Az unoka próbálja a nagymamát meggyőzni: a tetőtérrel a családi ház értéke nagyobb lesz. Ami még akkor sem elhanyagolandó szempont, ha az újonnan beépített rész az építkező nevére kerül. Arról nem beszélve, hogy a zsúfoltságban élő család szabadabban mozog majd. A házhoz egyébként korábban már „ragasztottak” egy nagyobbacska részt. A helyiség most a fiúunoka szobája. Mint kiderült, a földhivatalban az nem lett a nevére bejegyezve. Ráadásul ott még a régi alaprajzot őrzik. Szükség van tehát egy földmérőre, aki utólag elkészíti a terveket. S ha már az új építkezésbe is belevágnak, az ahhoz szükséges dokumentációt is megrendelhetik tőle.

Illetéket az új lakrészek után fizetni kell. Mértékét jelen esetben az szabja meg, hány százaléka az új szoba, illetve a tetőtéri helyiség a ház alapterületének.