TEOL

A jó eredmény egyik titka, hogy sikerült mindjárt a permetezési szezon elején, májusban, júniusban megfogni a lisztharmatot. Az első négy permetezést hetente végezte egy jól beállított géppel. Pincészete a szőlő többségét értékesítette, keveset dolgozott fel. Kellett a bevétel még nyomott áron is, a cabernet-ért például kilójáért 60 forintot fizettek 23-as mustfokkal. Mirk István abban bízik, a jó minőségű borok elfogynak a pincékből, és így az idén már jobb ára lesz a szőlőnek.

Módos Ernő, az Alisca Borrend Nagymestere szerint szélsőséges volt a tavalyi esztendő. Aki szeptember elején szüretelt viszonylag töppedt szemeket, annak a borában is lehet érezni ezt. Míg a szeptember közepén esett csapadék után a szemek megduzzadtak, és ha nem volt túlterhelve a tőke, akkor zamatos, üde, színében sötét bor lett a végeredmény. Aki többet hagyott a tőkén az ideálisnál, annak beltartalmi szempontból szerényebb bora lett. Még dűlőként is változhat a borkezelés, mondta a szakember, hiszen a jégvert vagy lisztharmatos szőlő-alapanyagot megint csak másként kellett kezelni. Összességében a maradék cukor kevés a borokban, az almasav is jól lebontható volt, az öntisztulások is időben megtörténtek. Derítéskor is csak az átlagos kénmennyiséget kellett használni, az idei bor nem falja a ként, mondta a szakember.

A rozékat, korai fehér fajtákat már palackozzák a termelők, e hónap végén pedig már a házasításokkal próbálkoznak a borászok. A bikavért alkotó borok arányait most állítják össze, kóstolgatják, miből mennyit tegyenek hozzá, hogy méltón képviselje a borvidéket.
A bor egyébként nem szereti a hideget, 14 foknál hűvösebb pincében felesleges bármilyen kezelése, mert ilyenkor pihen, mondta a szakember.