TEOL

Bár az ültetvények mennyisége nem indokolja ezt a kijelentést, mert az előző rendszer nagyüzemi koncepciója következtében a 90-es évek végére erősen háttérbe szorult ez a fajta. A rendszerváltás után a szekszárdiak ismét nagy lehetőséget láttak a kadarkában és ma már nagy gonddal kezelik régi és új ültevényeiket.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Kadarka fajtajegyeinek egyedisége karakteresen megkülönbözteti a csapból is folyó világfajtáktól, így a borfogyasztók újdonságokra és különlegességekre éhes része egyre nagyobb érdeklődést mutat iránta.

A szekszárdiak úgy gondolják, saját borvidékük talaja, éghajlati adottságai és borászaik szürkeállománya a legkedvezőbb feltételeket teremti a kadarka kiteljesítésére.

Több évvel ezelőtt szelekció indult el a Pécsi Borászati Kutatóintézet és a Heimann Családi Birtok segítségével, amelynek ma már kézzelfogható eredményeit élvezhetjük, így képesek vagyunk a legjobb klónok kiválasztására. 

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Szekszárdi Borászok Céhének március 8-án tartott fajtakóstolóján 25 termelő 33 kadarkája került terítékre. A résztvevők megállapították, hogy a fajta egyediségét jelentő savharmónia, fűszeresség, kedvesség és „jól ihatóság” jegyeit megőrző technológiát kell használni.

Takler Ferencet idézve: „A Kadarkát ne vigyük be a világfajták utcájába, mert ott csak vesztes lehet.” Magyarul, ahol a robosztusság, nagy test, tanninok, fa játszanak szerepet, ott a kadarkának nem teremhet babér az erre alkalmasabb cabernet-vel és merlot-val szemben.

A szekszárdiak szeretnék, ha a magyar borásztársadalom egységre jutna ebben a kérdésben, mert a jelenlegi helyzet a fogyatót téveszti meg és az joggal teszi fel a kérdést: Most akkor melyik az igazi kadarka?

Eszterbauer János
Szekszárdi Borászok Céhe