TEOL

A pályakezdő előadóművészek helyzete napjainkban sem könnyű. Még akkor sem, ha egymást érik a különböző tehetségkutató műsorok, amelyek indulási lehetőséget biztosíthatnak a leendő hírességek számára. A népszerű művészekkel történő beszélgetésekből, interjúkból kiderül, hogy számos dolog szükséges ahhoz, hogy valaki elismertté válhasson.

A legfontosabb persze a kivételes tehetség, de nagyon fontos a szorgalom is, és nem nélkülözhető a szerencse sem. Ha utánanézünk, nagyon sok hajdani művész életrajzában találkozhatunk olyan véletlenekkel, amelyek hozzájárultak a sikerhez.
<girdetes>
Amikor Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművésznő 1932-ben a Színművészeti Akadémiára felvételizett, egyből felvették, de szegény származása miatt a tandíjat nem tudta kifizetni. A beiratkozáskor két pengője volt mindössze. Ezt a két pengőt végső elkeseredésében kockára tette szerencsejáték formájában, és megtörtént a csoda. A művésznő ekkor nyert először és utoljára életében. Minderről "Közben" című memoárkötetében ír. E szerencsés véletlen által Magyarország gazdagabb lett egy igen tehetséges színésznővel.

Ruttkai Éva Kossuth-,és Jászai Mari-díjas színésznő már szerződtetett, de még nem debütált vígszínházi művésznő volt, amikor Molnár Ferenc: A hattyú című darabjába ugrott be a beteg Tolnay Klári helyett. Hatalmas sikert aratott, és ekkor kezdődött el nagybetűs karrierje. Ezután drámai és bohózati szerepek tömegét játszotta el.

Honthy Hanna Kossuth-díjas színművésznő gyermekkorában az Operaház balett növendéke volt. Egyik előadásán felfigyelt rá egy jómódú úr, akinek nagyon megtetszett a kislány tánca. Amikor megtudta, hogy kedvence milyen szerény körülmények között él, pártfogásába vette, az ő támogatása alatt jutott el az akkor még Hügel Hajnalka Rákosi Szidi iskolájába, ami a Színiakadémia mellett a kor legelismertebb színészképző intézménye volt. Itt kezdte pályafutását, és lett a kor legkiemelkedőbb primadonnája.

Máig megmagyarázhatatlan színháztörténeti csoda, hogy miképp lehetett a pesti bérházban lakó, mélyszegénységből jövő Deli ikrekből, Deli Jankából és Deli Rózsiból a világhírű Dolly Sisters, a legendás revütáncospár, akik Amerikába való nehézkes költözésük után a Broadway csillagai lettek, és az egész világot lenyűgözték fantasztikus tánctudásukkal.

A francia sanzon nagykövete, Edith Piaf Párizs utcáin dalokat énekelve kereste kenyerét fiatalkorában. Egyszer Louis Lepleé kabaréigazgató haladt el mellette, aki felfigyelt a fiatal lány szép hangjára. Piaf másnap már Lepleé színházának színpadán állt, és saját kötésű, félkész pulóverében énekelt. Innen vezetett útja Franciaország, majd a világ legnagyobb színházaiig.

Ki gondolta volna, hogy Louis Armstrong, a dzsessztörténelem egyik legendás alakja tizenkét éves korában színes bőrű gyermekek javítóintézetébe került, mert elsütött egy kölcsönvett pisztolyt az utcán?

Ebből a kellemetlen eseményből azonban hatalmas hasznot húzott. A művész ugyanis itt tanult meg kornettezni, valamint dobolni. Ha mindez nem így történik, akkor valószínűleg ma nem dúdolnánk a What a wonderful world című slágert sem. Az említett példákból kiderül, hogy nagyon fontos az, hogy felismerjük a lehetőségeket, s élni is tudjunk a szerencse adta helyzetekkel.

A tehetségkutatók is remek ugródeszkát kínálnak

Az utóbbi évek egyik legnagyobb felfedezettjei Susan Boyle és Paul Potts. A nem megszokott színpadi alkatuk miatt talán egész életükben titkolni kényszerültek volna a torkukban lakozó kincset, ha nincs a Britain’s Got Talent, amelyen keresztül az egész világ meggyőződhetett tehetségükről, és pár perc alatt a világ legismertebb énekesei közé kerültek. Mára mindkettejük első nyilvános éneklésének letöltése meghaladta a 80 milliót az egyik neves videó megosztó oldalon.