TEOL

A deportáltak közül legfeljebb kétezren tértek vissza Magyarországra. Először csak egy jelölést kaptak a zsidók, egy sárga csillagot kellett viselniük, majd egyre jobban elfajult a gyűlölet irántuk.

Kitiltották őket bizonyos munkahelyekről, szórakozóhelyekről, a gyerekeket pedig az iskolák egy részéből. Később gettókba zárták őket, majd '44-ben elindult a deportálásuk többek között Auschwitzba és Birkenauba.

Sokan azonban nem jutottak el idáig sem. Vagy megölték őket még az indulás előtt, vagy pedig útközben étel, ital hiányában és a zsúfolt vonatút miatt vesztették életüket. A gettók túlélőit 1945 tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok. Azóta a holokausztról sok emlékmű készült, ezt jelképezik a fővárosi dunaparton álló cipő szobrok is.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A parlament 2000-ben nyilvánította április 16-át a holokauszt áldozatainak emléknapjává. Mint ahogy szinte az ország minden iskolájában, nálunk is megemlékeztek az áldozatokról. Felelevenítettük, hogy miről is szól a holokauszt, és mi is megpróbáltuk átérezni a történteket. Bár senki sem tudja elképzelni, hogy a zsidók és családjaik mit élhettek át, a suliban megpróbáltuk érzékeltetni a kirekesztettséget.

Aki ezen a napon zöld ruhadarabot viselt, annak sárga csillagot kellett hordania. Aki pedig nem így tett, annak következményei is lettek. Persze sokan viccelődték el a dolgot, de azért én nagyon örültem neki, hogy ezen a reggelen nem a zöld pólómat vettem fel. Hiszen ahogy régen, úgy a mai napig sem szeretne senki a kirekesztettek közé tartozni.