TEOL

A köszöntést Bródy János zenész, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Konrád György író, az SZDSZ alapító tagja és Kuncze Gábor, a szabad demokraták korábbi elnöke kezdeményezte.
A volt köztársasági elnök köszöntésén, a Vérhalom téren beszédek nem hangzanak el, mindössze eléneklik a Ha én rózsa volnék című Bródy János dalt.
   
A szervezők korábban azt írták közleményükben, hogy Göncz Árpád plebejus-polgár államfőként kifejezte a nemzet egységét, nem tett különbséget magyar és magyar között, ha betartották az alkotmányos demokrácia szabályait, függetlenül attól, hogyan éltek és miben hittek. Göncz Árpád demokrata maradt a Kádár-rendszer alatt, és megőrizte eszméit az 1990 utáni politikai küzdelmekben is. "Kikezdhetetlen életútja, szerénysége, embersége és bölcsessége iránymutató lehet mindannyiunk számára".

Göncz Árpád Budapesten, 1922. február 10-én született. 1939-től az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok tisztviselőnek, ezzel egyidejűleg Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult, ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. A második világháború végén 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységétől. Többször szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.

1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, a Nemzedék című lap szerkesztője volt. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd főtitkár volt. A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.

Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.

Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító. Göncz fordította a Gyűrűk Ura című regény jelentős részét magyarra.

1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja.
1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be. 1997-ben a Francia Becsületrend lovagja lett. Tíz éves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. Ugyanebben az évben Százhalombatta díszpolgára lett. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet, 2009-ben pedig a Húszéves a Köztársaság Díjat. (Wikipédia)