TEOL

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, a Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban. Két törvény tekintetében március közepére, a többi hat vonatkozásában pedig júniusra készül el a szakvélemény

A magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott közmeghallgatáson többek között felszólalt Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara - a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta - "lengeti a piros zászlót", igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott, mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket. Mijatovic kifogásolta egyebek közt a médiatanács vezetőjének kinevezésével kapcsolatos, illetve a közmédia vezetőire vonatkozó előírásokat, és megkérdőjelezte, hogy "bölcs dolog-e kétharmados többséghez kötve bebetonozni" médiajogi szabályokat.

A vitában Gál Kinga, Szájer József, Kósa Ádám és Áder János magyar néppárti képviselő is azt hangoztatta, hogy a magyar jogi szabályozás bírálói kettős mércével mérnek, korábban ugyanis nem tettek szóvá más eseményeket, illetve eljárásokat. "Akkor már nincs demokrácia, ha nem a szocialisták és liberálisok vannak hatalmon?" - tette fel Gál Kinga a kérdést. Szájer egyebek közt az EBESZ médiaszabadság-képviselőjének - akár Mijatovic elődjének, Haraszti Miklósnak - a megszólalásait hiányolta korábbi ügyekben, így például azt, hogy nem kifogásolta 2010-ben a két választási forduló között a Klubrádió szabályellenes szerződéshosszabbítását. Kósa Ádám boszorkányüldözésről beszélt, és kiemelte a magyar alkotmány számos előre mutató vonását, így a fogyatékkal élők védelmének hangsúlyozását. Áder egyebek között azt mondta, Magyarországon a médiatörvény elfogadása után is töretlen a sajtószabadság.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét - közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a közmeghallgatáson. A magyar néppárti képviselők felszólalásával is támogatva hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és folytatni kívánja a párbeszédet az uniós intézményekkel.
Mindazonáltal a meghallgatás első negyedében felszólaló európai bizottsági illetékesek és a képviselők jelentős része is annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak folytatnia kell a munkát az unió részéről megfogalmazott aggályok teljes körű eloszlatásának érdekében. Az elnöklő Juan Fernando López Aguilar megerősítette, hogy jövő heti strasbourgi ülésén az EP plénuma állásfoglalást tervez elfogadni a témában.
   
Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke egyebek között arról beszélt: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is. A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.  A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások - amint azt feltételezi - nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Navracsics Tibor kiállt az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik "a fékek és ellensúlyok rendszere" is.

Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, Navracsics egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél.
A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Leszögezte azt is, hogy a magyar média jelenleg is sokszínű, plurális.


TASZ, bírók, Klubrádió - Civileket is meghallgattak Brüsszelben

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselője a közmeghallgatásán üdvözölte, hogy a nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet szentelnek Magyarországnak. Dénes meghívottként felszólalva egyebek között azt hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben szükség van külső nyomásra. Azt mondta, a parlament és a kormány a jogrendet "szinte kiürítette", a konzultációs folyamat jóformán értelmét vesztette, az elmúlt két év alatt kétes értékű törvények születtek. A legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezve kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését.

Makai Lajos elnök a Magyar Bírói Egyesület nevében felszólalva jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve, ahhoz átmeneti intézkedések és összeférhetetlenségi pótlék bevezetését szorgalmazták, de ez utóbbi egyelőre nem találkozott a jogalkotói akarattal.

Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem. Hangoztatta: a korábban megállapított hatékonysághiányt nem lehet orvosolni azzal, hogy a döntéshozást centralizálják. "Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez" - fogalmazott.
   
Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk "a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért". Megerősítette, hogy a Klubrádió ellenzéki, mégpedig a mindenkori hatalommal szemben kíván kritikus lenni. Az elnök részletesen ismertette a frekvenciahasználati jog elvesztésének, illetve egy új frekvencia elnyerésének megakadályozásával kapcsolatos történéseket, és úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.
A nemzetközi figyelmet és szolidaritást köszönve úgy vélte, rádiójának sorsa rendkívül fontos a magyar sajtó szabadsága, a tájékoztatás pluralizmusa szempontjából.