TEOL

Több szakember, köztük Kővári László a szekszárdi közgyűlés mezőgazdasági bizottságának  elnöke azt állítja, a Sárközi területeket feláldozták a Balaton vízállása miatt. A két héttel ezelőtti, első nagy esőzés és az orkán erejű szél idején ugyanis kinyitották a Sión a zsilipeket. Ezzel a többi vízfolyásnak a Sárközben nem volt hová elvezetnie a vizet. Többek között ez is befolyásolta a megyénkben kialakult belvízi helyzetet. De nem csak a Sárközben, a Kapos és a Koppány folyók völgyében is nagy kárt okoz a bel- és az árvíz.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Beke Zsolt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője elmondta, a Kapos felső szakaszán, Dombóvár körzetében apad a víz, várhatóan Szakály környékén tetőzik, ami több napig is elhúzódhat. A Szekszárd-bátai öblözetben folyamatosan szivattyúzzák a vizet, Pálfa és Kajdacs körzetében I. fokú a belvízvédelmi készültség.

A Koppány és a Kapos folyóknál nincs szivattyútelep, ezeken a helyeken a bel- és az árvíz gravitációsan levezetődik a Sióba, mondta Beke Zsolt. Ez a jelenlegi időjárási körülményeket figyelembe véve nagyon lassú folyamat. Ki tudja, a termőföldekre mikor lehet majd rámenni erőgépekkel. A termelők milliós károkról beszélnek.

Május közepén kezdték el felmérni a termelők és a falugazdászok, hogy mekkora kárt okozott az elmúlt hetekben lehullott sok csapadék és az orkánszerű szél a megye termőterületein.

Kovács István bátaszéki gazdálkodó elmondta, az őszi árpáját és a búzáját elfektette, a kukoricát, mely pedig a sárba ragasztotta a szél. A több száz hektáros szántónak a 15 százalékán áll a víz ebben a családi gazdaságban.

– Az esőzések előtt kijuttatott nitrogén műtrágyát mélyen bemosta az eső a talajba, így ez teljesen kidobott pénz, hiszen nem jut el a növény gyökeréhez. Ráadásul még a talajvizet is szennyeztük nitrogénnel, akaratunkon kívül - mondta a növényvédő végzettségű gazdálkodó. Permetezni viszont nagyon kellene, hiszen a búzában nagy gombafertőzés várható, a fuzáriummal fertőzött magot pedig még takarmányként sem veszik meg.

A falugazdászok gyűjtik az adatokat, a károkról kérdezték a termelőket. Bár a kárenyhítési alapba kötelező az évenkénti befizetés (vállalkozóknak szántóföld után hektáronként 800, az őstermelőknek 600, a szőlő- és gyümölcsös után 1000 forint), kérdés, mennyit kapnak ebből vissza az érintettek.

A dinnyések is nehéz helyzetben vannak. A fóliákat darabokra szaggatta az orkán erejű szél, a védtelenül maradt palánták pedig megsérültek. A szántóföldi dinnyetakarásokat is feltépte a vihar. Nagy a kár a meggyesekben, ahol a sok eső és a hideg miatt kialakult fertőzések miatt szinte nincs is gyümölcs a fán, akárcsak a sárgabarackosban.

Kérdés, hogy a vízben álló kukorica vagy a kalászosok meddig bírják a mostoha körülményeket. A tapasztalat az, hogy már csekély víznél is pár nap után sárgul, károsodik a növény, nagyobb vízborítottságnál pedig elpusztul. Ha túl is éli ezt az időszakot, a kukorica tőszáma csökken, és csak kisebb és ritkás csövekre lehet számítani. Hasonló a helyzet a napraforgónál is. A gabona dús gyökérzete könnyebben elvezeti a vizet, de itt is sérül a növény, mondta dr. Vörös Géza, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növényvédelmi igazgatója.

Tovább nőtt a belvizes területek nagysága

Tolna megyében 8790 hektárnyi terület van víz alatt, tájékoztatta lapunkat dr. Vida György, a megyei szakigazgatási hivatal földművelésügyi igazgatója. Ebből 5560 hektárt belvíz, míg 3230 hektárt árvíz borít. Összesen 6686 hektár szántón áll a víz, ennek többsége kukorica (3817 hektár), őszi búza (1027 hektár) és napraforgó (1099 hektár), illetve legelő (2010 hektár) és 3 hektár gyümölcsös. A legnagyobb a gond a Sárközben, a Sió környékén, a Kapos és a Koppány környezetében van.