TEOL

A boltokban, zöldségeseknél már hetek óta lehet sárga- és görögdinnyét vásárolni, ezek többsége nem hazai termés. Az árak viszonylag magasak, jelenleg kilóját 200-220 forintért mérik, a sárgahúsúért ennél is többet kérnek. A nagyobb bevásárlóközpontokban pár napos akciókat hirdetnek, ilyenkor 100-125 forintért kínálják a zöld héjút. Viszont nem tudja az ember milyen belül a gyümölcs. Itt ugyanis nem lékelnek.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Több termelő elmondta, meglepődtek amikor az útszéli árusok két héttel ezelőtt azt írták ki, hogy Tolna megyei a termék, noha még be sem érett. Most, hogy lassan már szedik, azt látják, sokkal kevesebb lesz belőle, mint remélték. A késedelmes kezdésről, és a kisebb mennyiségről a májusi, majd a júniusi hűvös, csapadékos időjárás tehet.

A vízözön és sok helyen a jégeső nem csak késleltette az érést, hanem országos szinten megközelítőleg 1000 hektáron el is pusztította a palántákat. Az országban 7000 hektáron termesztenek dinnyét, de az idén várhatóan csak 6000 hektáron tudják felszedni a termést. Azon is kevesebbet a szokásosnál.

A dinnyéjéről híres szedresi termelő Bognár János elmondta, ilyen rendkívüli évre mint az idei nem is emlékszik. A hideg esőket követően összeszedte magát a növény, majd rá pár hétre kezdődött minden előröl. Van ahol kétszer is kellett palántázni. A múlt hét végén kezdték nagyobb mennyiségben szedni a kerek, fekete héjú görög dinnyéket, várhatóan ezeket váltja majd a hosszúkás, csíkos héjú. Utóbbiakat a nagyobb üzletláncokba szállítják.

Az országos helyzet rosszabb mint megyénkben. Mártonffy Béla a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója elmondta: a hosszú távon átlagos 180-200 ezer tonnás terméshez képest mintegy 40 százalékos kiesésre lehet számítani. Sokat javíthat ugyanakkor a kilátásokon az, ha a későbbi kötések beérnek, és marad a meleg idő.

A jelenlegi hőség sem kedvező, de Békésben, ahol a dinnyetermelés a legjelentősebb, 90 százalékban öntöznek is a gazdák. Ott ráadásul a dinnyének legalább 30 százalékát tökre oltották, aminek ellenállóbbak a gyökerei, így várhatóan gyorsabban is regenerálódik.

A jelenlegi felvásárlási árakat még az importból jövő dinnye alakítja, kilójáért 100 forintot kérnek a termelők, de ez az ár – ahogy érik be a termés – várhatóan jelentősen esni fog.

A szezon végén a termesztők örülhetnek, ha nullára kijönnek, erre azonban csak keveseknek lesz lehetősége. Az államtól ugyanis csak a földek gazdái kaphatnak támogatást, a bérlők nem, a biztosítást pedig sokan nem kötik meg, hiszen az a bevételek nagy részét el is vinné.

Az értékesítésben is rendet kellene tenni

A Magyar Dinnyeszövetség korábbi nyilatkozata szerint kiváló minőségűnek ígérkezik az idei dinnye, ám megismétlődhetnek a korábbi évekről ismert piaci zavarok. Tavaly országosan 150 ezer tonna termett, s ezt a mennyiséget – normális viszonyok között – jó áron és könnyen lehetne értékesíteni a hazai és a külpiacokon. A termés fele általában külföldre kerül, ám a szervezetlen termelők és néhány tisztességtelen felvásárló károkat okozhat az ágazatnak. Az áruházláncok például 30-60 napos késedelemmel fizetnek.

A szövetség ezért várhatóan kezdeményezni fogja a kormánynál, hogy létesüljön egy olyan pénzügyi alap, amely segítségével a kereskedők és felvásárlók azonnal tudnak fizetni a termelőknek. A dinnyeszövetség mindemellett célszerűnek tartja az Európai Uniónál a földrajzi árujelző oltalom bevezetését annak érdekében, hogy csak az ellenőrzött és kiváló minőségű dinnyék kerüljenek a piacra.