TEOL

A tavaszi zsongásból a lakáshitelpiac is kiveszi a részét. A bankok új kedvezményekkel csalogatják reménybeli ügyfeleiket. Az Index szerint idén az induló banki költségek egy részének elengedése a sláger. Ahhoz ugyanis, hogy valaki lakáshitelt vehessen fel, többek között értékbecslési, közjegyzői, hitelbírálati, -folyósítási díjat is fizetnie kell, nem beszélve mondjuk a földhivatali illetékekről. Mindez együtt egy sokmilliós lakáshitel esetén több százezer forintos tétel lehet.

A lakáshitelre vágyóknak természetesen a legfontosabb szempont a lehető legalacsonyabb törlesztőrészlet. Ennek eldöntéséhez nem is a bank, hanem a pénznem kiválasztása a legfontosabb. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyre népszerűbbé váló, alacsony törlesztőrészletű devizahitelnek kockázata és többletköltsége is van. Utóbbi a forint–deviza átváltásoknál a vételi és az eladási árfolyam különbségéből adódik. A kockázatok a devizák forinthoz viszonyított árfolyamának, illetve a deviza kamatlábak változásában állnak.

Jelenleg a svájci frank a legnépszerűbb, de japán jenben még ennél is csábítóbb törlesztőrészleteket kínálnak, a két deviza alacsony kamatlába miatt. Ha tehát, mint általában lenni szokott, forintban törleszti deviza alapú kölcsönét az ügyfél, akkor folyton az árfolyamokat lesi. Ha ugyanis a forint gyengül, azaz ugyanannyi devizáért több forintot kell adni, akkor ez a törlesztőrészlet emelkedését hozza. Csakúgy, mint a deviza kamatszintjének esetleges emelkedése. Más kérdés, hogy fordított esetekben csökken a törlesztőrészlet.

Államilag támogatott forint jelzáloghitelek iránt lényegében megszűnt a kereslet. Sokan vannak azonban, akik korábban ilyen kölcsönt vettek fel, de kedvezőbbnek ítélik a devizahitelt, és váltanának. A hitelkiváltás szerepének erősödéséről a portfolio.hu azt írta, hogy hiába aggódik számos szakember például a kockázatosnak tartott jenhitelezés előretörése miatt, a devizára való áttérés bár megnöveli a rizikót, de a kölcsönt felvevők számára az a legfontosabb, hogy jelen idő szerint lényegesen alacsonyabb törlesztő részletet kell fizetniük. A fentieken kívül számos bizonytalansági tényező akad még a hosszú távú lakáshitelezésnél. Például, ha majd egyszer áttérünk az euróra, nem mindegy, milyen árfolyamon váltják át a forinthiteleket. Hogy milyen döntést hoztak a kölcsönt felvevők, csak a hiteleik visszafizetése után derül ki.