TEOL

  A rendszerváltás előtt csak egy szűk réteg kiváltsága volt a vadászat, ma már aki megfelel a vizsgán, kérheti a felvételét (képünk illusztráció)

Személyes ellentétek, belső viták, névtelen feljelentések adtak az idén a szokottnál is több munkát a megyei vadászati felügyelőségnek - mondta Kosaras Zoltán főfelügyelő. Az eseteket minden alkalommal kivizsgálták. A viták mögött gyakran a vadászati törvény megsértése állt, például tiltott időben vadásztak. Arra is akadt példa, hogy a vadász a maximális büntetést, az 5 évre való eltiltást kapta. A viták a megye 64 vadásztársaságából csak néhányra jellemzőek, de ott alaposan megkeserítik a többiek hangulatát is. – Sajnos egyre több a szankció is, ami vadászjegy bevonásával, illetve pénzbüntetéssel jár – tette hozzá a főfelügyelő.

Király István, a megyei vadászkamara titkára szerint a problémákat sok más gond hozza felszínre. Azt mondta, felhígult a tagság, ugyanazok a morális gondok jelentkeznek itt is, mint az országban bárhol. Az ok pedig, hogy míg a rendszerváltás előtti időben csak egy szűk kör élvezhette a vadászat örömeit, ma már az lehet tagja egy-egy társaságnak, akinek ehhez kedve és pénze van, az előírt vizsgák sikeres megszerzése után.

– A kamarának viszont az a dolga, hogy a felmerülő problémákat etikus mederbe terelje, segítse ápolni a vadászhagyományokat – hangsúlyozta a titkár. – Megyénkben 2300 vadász van, mindnyájan a kamara tagjai, a megyei vadász szövetségnek pedig mind a 64 vadásztársaság a tagja, így a szakmai érdekképviseletet el tudjuk látni. A gondok ellenére a vadászat öröme megmaradt. A vadászati szezon – mely március 1-től február 28-ig tart – legszebb időszakában vagyunk, hiszen december végén minden nagy vadra – gímszarvasra, dámvadra, vaddisznóra, őzre (bak kivételével) – lehet lőni – tette hozzá Király István.

A titkár elmondása szerint nem jöttek be a negatív jóslatok, a gazdasági válság ellenére a vendégvadászok száma nem csökkent. Tolna megyében szeptember 1. és október 31. között 478 gímbika került terítékre, harmincnyolccal több mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ám, míg a darabszámmal nem volt gond, a gímszarvas állomány minősége romlott, az agancsok tömege csökkent. Ez a negatív tendencia már évek óta tapasztalható. A szakember úgy véli, ebben közrejátszhat a vadásztársaságokra, vadgazdálkodókra nehezedő gazdasági nyomás is, amely többek között az alacsony vadhús árakban, a mezőgazdasági vadkárokban, a közúti vaddal való ütközések kártérítési kötelezettségében jelenik meg.

A kifizetett vadkár összege egyre emelkedik, úgy tűnik a termelők érzékenyebben reagálnak az őket ért mezőgazdasági veszteségre. A 2008-2009-es vadászati évben megyénkben 164 millió forintot fizettek ki a vadásztársaságok a gazdáknak. A titkár viszonyításként említette, hogy a munkabérre kifizetett összeg ezzel szemben 153 millió forint volt.