TEOL

Igyekszem jó állampolgár lenni. Gyermekekkel mondjuk még nem gyarapítottam a hazát, ám az épp időszerűnek mutatkozott, hogy az alaptörvény asztalához járuljak. Kicsit izgultam ugyan, mert nem a lakhelyem szerinti, hanem a munkahelyemhez legközelebbi polgármesteri hivatalban kerestem fel az ominózus bútorzatot.

De ez szerencsére nem okozott gondot, így hamarosan kézhez vehetem a Kövér László, az Országgyűlés elnökének kézjegyével ellátott, névre szóló alaptörvény-másolatomat.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Bár pontos időponttal nem szolgáltak a kézbesítésre vonatkozóan, a szekszárdi asztal gondozására rendelt felelős munkatárs szerint legkésőbb karácsonyig kell várnom a becses dokumentumra. Szóval még az előtt otthon olvashatom, hogy 2012. január elsején egyáltalán hatályba lépne.

A megyeszékhelyen egyébként előttem körülbelül 50-60 igénylő és néhány egyszerű érdeklődő fordult már meg – tudtam meg Amreinné dr. Gál Klaudiától, a város jegyzőjétől.

Rosszalló megjegyzés pedig tudomása szerint senkitől sem érkezett. Ha külcsínt vizsgáljuk, nincs is miért elégedetlenkedni, a szekszárdi alaptörvény asztala szinte maradéktalanul megfelel a dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár által szignált levélben foglaltaknak.

Az alaptörvény a 28. oldalon nyitva, középen átkötve nemzeti színű szalaggal. Ugyancsak trikoloros zsinórral az asztalhoz rögzítve egy piros-fehér-zöld toll, amely a szükséges mennyiségben megtalálható igénylő lapok kitöltésére szolgál.

Az asztal közepén dekorációként gondozott szobanövény, mellette a kiírás: AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA. Ráadásul Szekszárdon nemcsak igénylő lapokat helyeztek ki, hanem a Nemzeti hitvallás részleteit tartalmazó könyvjelzőket is. Egyedül az üveglapot hiányoltam az asztalról. Az nem, csupán egy terítő volt az alaptörvény alatt.

Gyönkön azonban üveglap is van az asztalon, rajta két kis trikolor zászló díszeleg, mellette két fotel – kényelemben lehet tanulmányozni az írást.

Csakhogy az igénylő lapokra nem volt eddig szükség, a kisváros polgármesteri hivatalában egyet sem töltöttek még ki. Bekéné Jankó Rita jegyző abban látja az érdeklődés elmaradásának okát, hogy az emberek tartanak a paragrafusokat felvonultató szövegektől, és csak kevesen tudják a jogszabályi megfogalmazásokat értelmezni. A jegyző hozzátette, hogy igénylő még a gyönki körjegyzőséghez tartozó Varsádon sem volt, holott ott sem feledkeztek meg az asztal felállításáról.

A kellő tiszteletet Kalaznón is megadták az alaptörvény asztalának. Külön helyiség, az asztalon üveglap, nemzeti színű szalag ott, ahol szükséges. Sőt, az első napokban még igénylők is voltak – árulta el Máté Ambrus polgármester. Majd hozzátette, hogy növény ugyan nincs az asztalon, de nem igen telne rá, hogy mindig friss vágott virág virítson ott.

– Elvárás az van, de pénzt nem adnak mellé az önkormányzatoknak – mondta a településvezető, elsősorban nem a virág hiányára utalva.

Így érthető módon néhány településen azzal hárították el a megkeresést, hogy jelenleg fontosabb dolga is van az önkormányzatnak, mint az asztal felállításával foglalkozni.

A cél: mindenkihez eljuttatni az alaptörvényt

Augusztus végén kaptak levelet az ország jegyzői dr. Szabó Erikától, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkártól az alaptörvény asztalának szükségességéről. Vagy ha úgy tetszik: AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALÁRÓL, hiszen a levélben így, csupa nagy betűvel, már-már intézményesülve szerepelt a megnevezés.

Ebben leírták, az asztal megjelenésére vonatkozó kívánalmakat, és egy munkatárs kijelölésének fontosságát, aki „méltó módon szolgálja és gondozza” az asztalt. Felállításának célja pedig, hogy „az Alaptörvényt jelentőségéhez méltó módon” juttassák el minden állampolgárhoz. A határidő szeptember elseje volt.