TEOL

– A Völgység kiválóan példázza, hogy a nemzetiségek jól megférnek egymás mellett. Sőt, aktív szerepet vállalnak a közösségi rendezvényeken, összefogva valósítják meg a programokat – ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád alpolgármestere a Völgységi Konferencia résztvevőit csütörtökön.

Az eseményen jelen volt Benny Sharoni is, helyettes izraeli nagykövet, aki örömét fejezte ki a rendezvény láttán. Mint mondta, hazánk és Izrael 21 éve élesztette újjá a diplomáciai kapcsolatot.

– A barátságon alapuló emberi kapcsolat a legerősebb kötelék, amelyre két nemzet támaszkodhat – zárta a helyettes nagykövet.

A megnyitó beszédekből érezhető barátságos hangulat az előadások alatt is megmaradt. Az eseményen azok a kutatót találkoztak, akik a Völgységben élnek, vagy azt vizsgálják. Egymással osztották meg a gondolataikat. Immáron ötödik alkalommal volt erre lehetőségük.

A konferencia apropóját ezúttal is az eltelt öt esztendő kutatási eredményei adták. Minden alkalommal egy meghatározott tematika alapján állítják össze az előadásokat a szervezők.

Az idei konferencia témájául a kultúrák találkozása szolgált. Megerősítve, hogy a kistérségben több népcsoport él együtt évszázadok óta, amelyek külön-külön, és együtt vizsgálva is maradandó értékeket vonultatnak fel.

Ezt járták körül előadásaikban a kutatók. Négy helyszínen zajlottak a programok: a városházán, a Vörösmarty Mihály művelődési központban, a Völgységi Múzeumban és a Völgységi Többcélú Kistérségi társulás tárgyalótermében. Összesen 25 témával ismerkedhettek meg ezáltal az érdeklődők.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Mint azt dr. Szőts Zoltántól, a programot szervező Völgységi Múzeum igazgatójától megtudtuk: a kutatók levéltári, illetve szóbeli források alapján építették fel előadásaikat, ez alapján mutatták be a megjelenteknek a vizsgált területükön tapasztaltakat.

Elsőként dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár tartott előadást a városházán a dél-dunántúli hagyományos 19. századi magyar és német paraszti értékrendet összehasonlítva.

Szintén izgalmas kérdéseket feszegetett előadásában Dobosyné Antal Anna, aki a völgységi német telepes falvak 18-19. századi épületeiről beszélt. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Zentai Tünde, valamint dr. Klein Rudolf is.

Mindketten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorai. Előbbi, évek óta kutatja a magyarországi, azon belül is a dél-dunántúli református templomokat. Csütörtök előadásában a hidasi hímes templomról osztotta meg tapasztalatait a jelenlévőkkel. Míg dr. Klein Rudolf a bonyhádi zsinagógáról tájékoztatta a közönséget.

Két évtizede találkoznak a kutatók a városban

Az első Völgységi Konferenciát 1990-ben szervezték meg. Annak témájául a Völgység két évszázadának története szolgált. Öt évvel később a tájegység történelmi, néprajzi, régészeti kérdéseit vizsgálták. Míg a 2000-ben szervezett találkozón a térség 20. százada köré szervezték az előadásokat történeti, néprajzi, földrajzi szemszögből. A 2005-ben tartott konferencia főbb irányvonala Bonyhád város monográfiájának előkészítése volt, amelyen régészeti és történeti irányelvek mentén állították össze a programot a szervezők. Idén a kultúrák találkozása kapott hangsúlyt.