TEOL

– Mi alapján szelektálták a szakokat, amikor csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát?
– A kormány elsődleges célja az volt, hogy az adófizetők pénzéből támogatott képzéseken minden területen biztosítsa Magyarország szakemberszükségletét. Hasonló súllyal esett a latba, hogy kiemelt támogatást élvezzenek azok a képzések, amelyek a gazdasági fejlődést szolgálják.

Nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis egyértelműen kimutatható, hogy azokban az országokban, amelyekben kiugró mértékű gazdasági fellendülés következett be, korábban jelentősen növelték a műszaki, informatikai és természettudományi képzéseken résztvevők létszámát.

Nem titok, a kormány azon képzések támogatását csökkentette, amelyeken túlképzés folyt, valamint amelyek elvégzése után viszonylag könnyű az elhelyezkedés, és a jövedelem az átlagot jóval meghaladja. Ez utóbbi esetben a diákok részéről tanulmányaik finanszírozása egyfajta megtérülő befektetésként fogható fel.

– Nem tartanak attól, hogy sok szegény, de tehetséges fiatal nem tud így diplomát szerezni?
– Semmiképpen sem. Az állami ösztöndíj elnyerése kizárólag a teljesítménytől és nem a vagyoni helyzettől függ. Ha valaki e körön kívül marad, de eléri a 240 pontot, az előtt nyitva áll az önköltséges képzési mód.

A kormány által kidolgozott, rendkívül kedvező feltételekkel, állami kamattámogatással nyújtott Diákhitel II. segítségével azok a fiatalok is továbbtanulhatnak, akik korábban erről nem is álmodhattak. Ami pedig az alapítványi támogatást illeti, jó esély van arra, hogy az új szabályok itt is hoznak kedvező irányú elmozdulást.

  Az állam továbbra is biztosítja a térítésmentes továbbtanulás lehetőségét mindenki számára, mondta dr. Hoffmann Rózsa (Fotó: Mártonfai Dénes)

– Vissza kell fizetni a képzés árát, ha a hallgató nem teljesíti tanulmányi kötelezettségét. Előfordulhat tehát, hogy a fiatal úgy kezdi az önálló életét, hogy milliós tartozása van, diplomája, rosszabb esetben munkája viszont nincs.
– Nem hiszem, hogy az a fiatal, aki bekerült mondjuk az orvosi egyetemre, és komolyan tanul, az bizonyos tárgyakból képtelen lenne levizsgázni.

Ami a dolog elvi részét illeti, az állami ösztöndíjszerződésben pontosan megfogalmazza az állam, hogy mit vár a hallgatóktól cserébe annak fejében, hogy fizeti a tanulmányaik árát. A hallgató tehát az aláíráskor tudja, hogy mit vállal.

– Mit jelent a pedagógus életpálya modell, elsősorban pénzben kifejezve. Van-e már minimum alapilletmény elképzelés?
– A pedagógus életpálya modell a béremelésnél sokkal többet, kiszámítható, átlátható életutat jelent a pedagógustársadalomnak. A pálya nagyobb anyagi elismerését a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új bérrendszer juttatja érvényre, amely 2013. szeptember 1-jétől lép hatályba.

Az életpálya modell bevezetésének pillanatában minden pedagógus többet fog keresni, a minősítés megszerzését követően pedig további jelentős béremelkedésre számíthatnak. A bérek értékállóságának megőrzése érdekében a köznevelési törvény az illetményalapot a mindenkori minimálbér százalékában állapítja meg.

Főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180, egyetemi végzettség esetén 200 százaléka az illetményalap, mely egyben a pályakezdő pedagógusok alapilletménye.

– Sok pedagógus a „tanóra helyett munkaidő” elvet pluszmunkaként éli meg. Terveznek további egyeztetéseket a szakszervezetekkel és a szakmával e tárgyban?
– Az újfajta munkaidő-számítás nem a terhek növelését jelenti, hanem inkább szemléletváltást hoz reményeink szerint. Nem jó, ha a pedagógusra úgy tekintenek, és ő is úgy tekint magára, mint óraadóra.

Az új törvény egységben szemléli a pedagógus munkáját, ezért a 40 órás kötelező munkaidő felől közelíti meg, és ezt alapvetően három részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. A törvény számai önmagukért beszélnek: a pedagógusok nem fognak többet dolgozni, mint most, de lényegesen magasabb lesz a fizetésük.

– Milyen lesz az egész napos iskola? Hogyan lehet megoldani a délutáni egyéni foglalkozásokat: szolfézs, zene, sport.
– Az egész napos iskola fogalma egy speciális oktatásszervezési rendszert jelent, melyet lehetőségként említ meg a törvény. Amit minden általános iskola számára előír, hogy a foglalkozásokat úgy szervezze meg, hogy azok 16 óráig tartsanak.

Az egyik legfőbb elvárás, hogy színes, a gyermekek számára értékes és vonzó programokat kínáljon az intézmény. Fontos, hogy az iskolában azok a gyerekek is hozzájussanak a szakkörökhöz, különórákhoz, akiknek szülei ezeket nem tudnák számukra biztosítani.

A családok többsége a délutáni időszakban nem tud megfelelő felügyeletet biztosítani a gyerekeknek, nem szeretnénk, hogy emiatt a plázák, játéktermek és bandák világa várja őket. Természetesen, ha a család lehetőségei ebből a szempontból kedvezőek, a gyermek hazamehet, hiszen az elsőbbség a családé.

– A pedagógus szakszervezet szerint sérti a lelkiismereti és vallásszabadságot az, hogy aki nem jár hittanra, annak erkölcs- és vallástant kell tanulnia. Nem osztja ez meg a gyerekeket?
– Ennél a vélekedésnél a sorrenddel van a probléma. Nem arról van szó, hogy aki nem jár hittanra, annak erkölcstant kell tanulnia, hanem fordítva: a kötelező erkölcstan helyett választható a hittan. Vagyis nem a lelkiismereti- és vallásszabadság sérelméről, hanem éppen annak tiszteletéről van szó. Nem hiszem, hogy ez a gyerekeket megosztaná.

Számos egyházi iskolában szerepel tanrendi óraként a hittan, többnyire a felekezeteknek megfelelő csoportbontásban, és a gyerekek között semmiféle ellenségeskedést, megosztottságot nem eredményez az, hogy ki melyik felekezet hittanóráján vesz részt. Ez inkább éppen arra nevel, hogy mások meggyőződését tiszteletben tartsuk.

Az erkölcstan bevezetése mellett szól az a morális válság, amelyet mindennapjainkban tapasztalunk, és amely a világ sok országában súlyos feszültségekkel, káosz-közeli állapotokkal jár. Egyértelmű, hogy a változás érdekében nem érdemes a csodára várni, cselekedni kell.

– A tankötelezettség 16 évre csökkent. Egyes szakemberek szerint azokat, akiknek erre a legnagyobb szüksége van, minél tovább benn kellene tartani az oktatásban.
– Az állam minden lehetőséget biztosít ahhoz, hogy mindenki megtalálja helyét a társadalomban. Ám abban, hogy ez a hely hol lesz, abban az egyénnek is felelőssége van, amit az utóbbi időben „nem divat” elismerni. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a tankötelezettség korhatára és az oktatás eredményessége egyenesen arányos.

Az igazság az, hogy semmivel sincs több esély arra, hogy egy gyerek befejezi tanulmányait, végzettséget, szakképesítést szerez pusztán attól, hogy nem 16, hanem 18 éves koráig kell kötelezően iskolába járnia. Európa 19 országában tart a tankötelezettség a fiatalok 16. életévének betöltéséig. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a korhatár leszállítása ellenére az állam továbbra is biztosítja a térítésmentes továbbtanulás lehetőségét mindenki számára, aki tanulni akar.

– Három éves kortól kötelező lesz az óvoda. Mit várnak ettől, miben szolgálja a gyerekek érdekét?
– A korai intézményi nevelés a leszakadás megakadályozásának egyik leghatékonyabb eszköze. Ma Magyarországon az iskolába kerülő gyerekek között a fejlettség terén 2-3 évnyi különbség tapasztalható.

Jelenleg a 3 éves korosztály mintegy 72 százaléka jár óvodába, de jó okunk van azt feltételezni, hogy éppen azok a gyerekek kerülnek a legkésőbb óvodába, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az időben megkezdett fejlesztésre.

Minél korábban kezdjük meg a felzárkóztatást, annál hatékonyabb. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy az óvoda és az iskola nevelés tekintetében nem lehet a család riválisa, hanem annak segítője kell, hogy legyen. Ezért biztosít a törvény lehetőséget arra, hogy a szülő gyermeke számára ötéves korig felmentést kérjen az óvodába járás alól, illetve iskolában a délutáni foglalkozások alól.

– Már most látható, hogy nincs elég óvodai hely. Mit tudnak kezdeni ezzel a problémával?
– Nem igazán a helyek számával, sokkal inkább azok eloszlásával van gond. Míg az ország egyes településein a kevés gyermek miatt százával állnak kihasználatlanul a helyek, másutt zsúfoltság és sorban állás van. A hiányzó helyek biztosítása érdekében az Új Széchenyi Terven belül már kiírtunk egy közel 10 milliárd forintos óvodaépítési és bővítési pályázatot.

A kormány további lépéseket tesz annak érdekében, hogy uniós és kormányzati források bevonásával orvosolja a problémát.