TEOL

A férfi 2010. szeptember 28-án éjszaka egy szekerce élével legalább hat nagy erejű csapással lényegében szétverte alvó, 12 évvel idősebb féltestvére fejét, majd levágta a holttest végtagjait.

A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat védekezésre képtelen személy ellen különös kegyetlenséggel elkövetett emberülés  büntettében és további 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A cikk a hirdetés után folytatódik

2011. január elseje óta az elkövetéskor 20 éves kornál fiatalabb tettes ellen nem lehet életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni. A büntetési tétel maximuma 20 év szabadságvesztés. A több mint hárommillió forint bűnügyi költségnől több mint 962 ezer forintot kell a vádlottnak megfizetnie.

Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője fellebbezett. A védelem szerint a férfi tettét erős felindulásból követte el.

A bizonyítási eljárás végén az ügyész sem látta megállapíthatónak a nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberölés elkövetését, ezért végindítványában módosította a vádat.

A bírói indokolás szerint az erős felindulás egyebek mellett azért sem állapítható meg mert ehhez az is szükséges, hogy a hirtelen felindulás erkölcsileg menthető okból származzék.

Ugyanakkor, a nem vitatott tények szerint Pusztai István alvó testvérét gyilkolta meg, akinek nem volt módja a védekezésre. A gyilkos az életben maradás lehetőségétől is megfosztotta. 

A bíróság különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette a történteket, sok egyéb mellett emberiességi és erkölcsi indokból. A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az  emberi méltóság mély megalázásával, vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt emberölés sorolható. mondta a bíró.

Mindez elsősorban az áldozatnak okozott sérülések súlyosságából és számból állapítható meg. Annak, hogy a sértett eszméletlensége folytán ténylegesen elviselte-e a fájdalmakat, nincs jelentősége, tette hozzá.

Enyhítő körülményként ítélte meg a bíróság a vádlott ténybeli beismerését és azt, hogy testvére ezt megelőzően hosszabb ideig bántalmazta, megalázta s ehhez a frusztrációs helyzethez is  köthető torzult személyiségét.

Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a bűncselekmény nagyfokú társadalmi veszélyességét, valamint, hogy közeli hozzátartozóját ölte meg, s tettét egy korábbi büntetés próbaidejét követő rövid időn belül követte el. Ugyancsak súlyosító körülményként ítélte meg a bíróság a férfi ittasságát, valamint a hasonló, a köznyugalom megzavarására alkalmas estek megnövekedett számát. 


A téémáról szóló korábbi írásainkat ide kattintva olvashatja el!