TEOL

– Egy nagy szerencsénk volt, hogy tavaly sikerült elvégezni a környékbeli csapadékvizeket levezető faluárok mederrendezését. Ha az nem történik meg, a nyár eleji hatalmas esőzéseknek katasztrofális következményei lehettek volna a faluban – vélekedett Czifra Ferenc, Alsónána polgármestere. A csapadékvizektől már sokat szenvedett dombos-völgyes település még így sem úszta meg úgymond szárazon a rendkívüli időjárás következményeit: megsüllyedt az orvosi rendelő, az önkormányzat épülete, beszakadt egy út alatt húzódó pince és közel húsz magánház is megrongálódott. Az önkormányzat több, mint tizenhárommillió forint értékű előzetesen becsült helyreállítási költségre nyújtott be vis major pályázatot.

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (TMKI) nyilvántartása szerint a szekszárdi kistérségből összesen tizenhárom önkormányzat tett így. Védekezésre 44,5 millió forintra, helyreállításra pedig 261,5 millió forint előzetesen becsült költségre adtak be vis major támogatási igényt, de menet közben több pályázatot is visszavontak, vagy már be sem adtak.

Így tett Kistormás is. Csapó László polgármester elmondta, hogy a halastó védműveinek megerősítésére szerettek volna támogatást kérni, de erre nem volt lehetőség. – Arra, hogy viszonylag kevés pénzért megelőzzük a bajt, nincs támogatás. Majd, ha ne adj’ Isten egyszer a halastó vize elönti Kistormást és Kölesdet is, akkor már igényelhetünk pénzt helyreállításra, ami viszont már sokkal többe kerülne – dohogott a faluvezető.

A medinai önkormányzat magántulajdonú épületek helyreállítására pályázott, ám vis major támogatást ilyen ingatlanokra nem, csak önkormányzati, közterületi létesítményekre, ingatlanokra lehet igényelni.
A kistérségben a legnagyobb károkat Szekszárd szenvedte el, ahol a hegy leve ezúttal víz formájában érkezett az alacsonyabban fekvő területekre, a Séd pedig nem tudta kellő ütemben elvezetni azt. Emiatt két területen is homokzsákokkal, szivattyúzással kellett védeni az értékeket.

Az ég májusi és júniusi leszakadása után igazi földindulások is voltak a megyeszékhelyen: négy-öt helyen következett be jelentősebb partfalomlás. Märcz László, a városháza munkatársa elmondta: a másik jellemző káresemény a pincebeszakadás volt. Ilyen, közterületet érintő eset 10-15 volt, magánterületeken viszont rengeteg pince rogyott be. A megyeszékhelyen a becsült kárérték mintegy háromszázmillió forint.

Bátának hagyományosan nem csak az esővízzel, hanem az áradó Dunával is rendre meg kell küzdenie. Sziebert György polgármester azt mondta, hogy a védekezési és a helyreállítási költségigényük együtt mintegy huszonhétmillió forint. Ezen felül azonban hozzávetőleg ötven, jellemzően alap nélküli lakóház is megsérült, amelyeket állami segítség nélkül tulajdonosaik nem tudnak rendbehozni.