TEOL

– A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével – mondta Barics Gábriel atya, aki a szekszárdi katolikus plébánián szolgál.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Hamvazószerda abból az ősi hagyományból eredeztethető, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emléke a mai napig megjelenik a szertartásban: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

Mivel a vasárnapok az egyház gyakorlata szerint nem számítanak böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

– Szigorú böjti nap van hamvazószerdán, a 18-60 év közöttiek háromszor étkezhetnek naponta és egyszer lakhatnak jól – mondta Gábriel atya. 

– A böjt alól fel vannak mentve a betegek és a nem saját asztaluknál étkezők. A böjt lényege a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontossága, és hogy önként mondunk le olyan dolgokról, melyek nélkül is teljes az életünk. Ezzel a tettel Isten szeretetét viszonozzuk, és a szokottnál kicsit többet imádkozunk, magunkat is eddzük a lemondásokkal – tette hozzá Gábriel atya.