TEOL

Dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató, a Wosinsky Mór Múzeum munkatársa a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának megyei koordinátoraként járul hozzá – segítőivel együtt – a nemzeti jegyzék gyarapításához.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– A kidolgozást tekintve első helyen a sárközi anyaggal állunk – adott helyzetképet dr. Balázs Kovács Sándor.
– Örömmel nyugtázhattam, hogy afféle alkalmi bizottság is támogatja ezt a munkát, köszönhetőn az érintett települések önkormányzatainak, népművészeti csoportjainak és más, a hagyományőrzés iránt elkötelezett személyeinek. Valamennyien meglátták azt a nagy lehetőséget, amit a listán való részvétel jelent.

Nemrég egyébként mintegy ötvenen adtunk egymásnak találkozót erről a tájegységről egy ötletbörze erejéig. Hozzáteszem, hogy a készülő lista nemcsak az anyagfelmérés miatt fontos: hanem azért is, mert általa a néphagyományok élő mivolta nyomon követhető, sőt, erősíthető, amennyiben a helyzet úgy kívánja.

Tolna megye folklórkincsének gazdagságát jelzi, hogy a Sárköz mellett más vidékek is bírnak színpompás kínálattal. A néprajzkutató példaként említette, hogy a közelmúltban Madocsáról keresték meg őt, ráirányítva figyelmét a jellegzetes helyi táncokra.

Ugyancsak ott lehet a helye a listán – Bonyhádnak köszönhetően – a bukovinai székely betlehemesnek. Váraljáról az ugyancsak egyedinek számító tojásvásár okán keresték meg a koordinátort. S ha már tojás, akkor természetesen kihagyhatatlan a bátai tojáshímzés.

– De ott van a Kapos-Koppány menti fehér hímzés – folytatta a sort dr. Balázs Kovács Sándor. Vele együtt az ottani népviselet, különös tekintettel a pille nevű fejdíszre. Dombóvár, Csikóstőttős és más, ezekhez közeli települések ennek a hímzésnek és viseletnek a letéteményesei.

Nem szabad megfeledkezni a sokszor tévesen a Sárközhöz sorolt Bogyiszlóról, jóllehet népművészet, -tánc és -zene szempontjából önálló arculatú településről van szó.

Ugyanez a megállapítás igaz Sióagárdra, mely község igen sajátos XX. századi hímzőművészettel rendelkezik. Gyakorlatilag csak itt ismert az úgynevezett kenyett kötény, ami jellegzetes viselet.

Talán meglepőnek tűnik, de lista jogosultsága van a Tolna megyei – azon belül például a gyönki – svábság tutyikötésének, avagy a bátai cigányság hagyományainak is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak néprajzi jellegzetességek lajstromozhatóak. Ha lenne kellő háttér, működtető csoport, közösség, abban az esetben már a grábóci szerb búcsú is ott szerepelne a sorban.

Az elkészült lista első körben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságához kerül  Az illetékes minisztériummal együttműködve születik meg a döntés arról, hogy a megye anyagából mi jelenjen meg a nemzeti jegyzékben. Mely nemcsak rangot, erkölcsi elismerést, de a márkanév megjelenésével újabb idegenforgalmi vonzerőt is adhat a szerencsés településnek.

Fotó: Gottvald (archív)
Képalá: kép: hege8