TEOL

Régóta meglévő társadalmi igénynek tett eleget a jogalkotó azzal, hogy 2008 január elsejétől  bűncselekmény lett a zaklatás – mondta Végh Lajos, a Szekszárdi Rendőrkapitányság vizsgálati osztályának vezetője. Korában mint veszélyes fenyegetést ismerhették az állampolgárok, s az a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés volt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Zaklatás, ha valakit a mindennapi életében háborgatnak. Ez lehet rendszeres éjszakai telefon, üzengetés, követés, s ezért maximálisan egy év börtönt lehet kiszabni. Két év büntetést is kaphat, aki erőszakkal vagy közveszélyt okozó cselekmény elkövetésével fenyegetőzik. Három év a szabadságvesztés maximuma, ha volt házastárs, nevelésére, gyógykezelésére, illetve a gondozására bízott személy ellen követik el.
 
A zaklatók döntő többsége, több mint 90 százaléka férfi. Nők csak elvétve tesznek ilyent. Az oka rendszerint az, hogy a szakítást, válást követően a férfi megpróbálja helyreállítani a kapcsolatot. Ilyenkor a fenyegetőzések döntően indulatból fakadnak. Kisebb részben testvér és testvér, szomszédok között fordul elő, de valamilyen kapcsolat mindig van a felek között.  

Nehéz belelátni az emberi lékekbe, fogalmazott az osztályvezető, mert volt már arra is példa, hogy zaklatásnak indult esetből végül emberölés lett. Ezért inkább többet dolgoznak egy ügyön, akkor is ha megszüntetés lesz a vége. Az eljárást le kell folytatni, mondta az alezredes, mert nem tudni, hogy a fenyegetés mekkora félelmet kelt a sértettben.

Ha kiderül, hogy nem komoly, vagy nincs is realitása, például annak, hogy kitépi a gerincét a sértettnek, akkor megszüntetik az eljárást. Az összes eset mintegy 30 százaléka végződik így. Ha vannak bizonyítékok, sms üzenetek híváslisták, tanúk, akkor gyakran az ügyészségi figyelmeztetés is elegendő a további jogsértés megakadályozására. 

A fokozatosság elvének betartása mellett, előfordult azonban, hogy kényszerintézkedéssel élt a rendőrség. A figyelmeztetést követően a bíróság elrendelte az ideiglenes megelőző távoltartást, aminek megsértése már bírságolható, s végső esetben az előzetes letartóztatást is el lehet rendelni. Azt tapasztalták a rendőrök, hogy ezekkel a lehetőségekkel élve, az elkövetők terelhetők a békésebb magatartás irányába.

Úgy tűnik, hogy a jogszabály eléri a célját, mert ha már megindul az eljárás a tettesek elgondolkodnak. Rendszerint azzal védekeznek, hogy nem gondolták komolyan a fenyegetést.
Arra is van példa, hogy visszaélnek a lehetőséggel, s azért tesznek feljelentést zaklatás miatt, hogy ily módon álljanak bosszút vélt, vagy valódi sérelmeikért.

- Ha valakit zaklatnak, az olyan idegőrlő, hogy kihallgatása során meglátszik a sértett magatartásán - fogalmazott Végh Lajos. Persze arra is van példa, hogy felek három nap múlva kibékülnek, majd megint kezdődik elölről a folyamat.

Ha másként nem, szakértő kirendelésével meg lehet állapítani, hogy valóban megtörtént-e a zaklatás. Ha nem, akkor átadják az ügyet a nyomozó ügyészségnek valótlan bejelentés, vagy hamis vád miatt, mert emberi sorsokkal nem lehet játszani.

A nyomozás folyamán előfordul, hogy más bűncselekményekre is fény derül. Rendszerint korábbi családi erőszakról van szó, s ha még nem évült el, akkor azt is vizsgálják. Kiderülhet, a zaklatás mellett garázdaság, kiskorú veszélyeztetése, vagy akár aljas indokból elkövetett testi sértés is előfordult. – Mindent összevetve nem tekinthető jelentéktelen bűncselekménynek a zaklatás, mondta a vizsgálati osztály vezetője.