TEOL

Bátran kijelenthetjük, hogy Hodász Gyuláné Kiss Klára országosan egyedülálló eredményt tudhat magának: hat népszámlálást dolgozott végig. Az első 1960-ban volt.

– Akkoriban Dombóváron dolgoztam, és én voltam a járási népszámlálási felelős. Az én feladatom volt a területen a népszámlálás megszervezése, felügyelése, koordinálása – mondja Klárika. – A második, az 1970-es évek idején már Szekszárdon dolgoztam, és a helyismeretem okán én voltam a dombóvári területfelelős, emellett felülvizsgálói feladatokat is elláttam.

  Hodász Gyuláné (Fotó: TEOL)

Klárika az 1980-as népszámláláskor szintén felülvizsgáló és területfelelős volt, a 90-es idején felülvizsgáló és összeíró. Természetesen kivette részét a 2001-es népszámlálásból is, és nem maradt ki – immár nyugdíjasként – a 2011-es sem.

A nagy figyelmet igénylő munkája mellett az élet egyéb területein is keményen helyt kellett állnia. Fiatalon megözvegyült, két tizenéves gyerekkel. A család fenntartása mellett neki kellett átvennie a 400 négyszögöles szőlő és a félig kész tanya gondját is. 2009-es szívműtétjéig – amely nagyon jól sikerült – mindent egyedül csinált itt, metszéstől a permetezésen át a borkészítésig.

Jelenleg Tevelen él – egy telken, de külön házban – a fia családjával. Mint mondja, szereti a csendet, nyugalmat. Az olyan tevékeny emberek, mint ő, nyugdíjasként sem tétlenkednek. Tartja a kapcsolatot a barátaival, aktív tagja a nyugdíjasklubnak, és ha teheti, utazik.

A kérdésre, hogy a hat népszámlálás során melyik volt a legmeghatározóbb élménye, az 1960-ast említi.
– Nagy tél volt, és a fővárosi kollégák felajánlották, hogy Dombóvárról elvisznek Paksra, hogy meglátogathassam a szüleimet. Kocsival mentünk, ami akkoriban nagy szó volt. Kegyetlen hóviharba kerültünk, Hőgyésznél tolni kellett az autót, de valahogy elvergődtünk Paksig.

A szüleim – a hóvihar miatt – nem kapták meg a táviratot, amely az érkezésemről értesített, és belecsöppentük a kollégákkal egy családi disznóvágás kellős közepébe. A kezdeti meglepetés után nagyon jól alakult minden, remek volt a társaság, és mindenki jól érezte magát.

A kérdésre, hogy lesz-e hetedik, Klárika mosolyogva rázza a fejét, és csak ennyit mond: – Nem lesz több. Ez a népszámlálás volt az én hattyúdalom.