TEOL

- Vadkár mindig volt és mindig lesz - jelentette ki  Kosaras Zoltán megyei vadászati-halászati osztályvezető. Ezzel utalt arra is, hogy az árvíz miatt egyáltalán nem kevesebb a kár, a vaddisznók éppúgy túrják a vetést idén is, mint tavaly vagy tavaly előtt.

A kondákba tömörült állatok egyik éjjel itt, a következőn másutt jelennek meg, főleg a kukoricát, annak is bizonyos fajtáit szeretik. Ellés után a kocák táplálékigénye a szoptatás alatt akár négyszerese a szokásosnak, keresik a fehérjedús magokat, amiket többnyire a szántóföldeken találnak meg.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A vad által okozott kár elhárítása közös feladat, a termőföldi vadkárok ellen hatékonyan védekezni csak a gazdák és a vadászatra jogosultak összefogásával lehet. A mezőgazdasági vadkár kérdéskörével az 1996. évi LV. törvény és annak módosításai, végrehajtási utasításai foglalkoznak. A törvény mindkét fél számára leírja a védekezés, megelőzés érdekében teendőket.

Kosaras Zoltán szerint azonban a törvényi előírásokat a gazda, a tulajdonos, a földhasználó sokszor nem ismeri, vagy nem akarja ismerni, elveti a terményt, olykor éppen a vadak által látogatott részeken, majd minden intézkedés nélkül évvégén beadja a vadkár igényét.

A Dunaszentgyörgy határában működő Szentgyörgy Vadásztársaságnál több módszert is alkalmaznak vadkár elhárításra. Kardos László vadászmester elmondta, egyrészt megpróbálják a vadat bent tartani az erdőben, távoltartani a mezőgazdasági területektől, méghozzá úgy, hogy folyamatosan, nem csak télen, de nyáron is etetik őket az erre a célra kialakított vadetetőknél. Ha ugyanis az állat elegendő táplálékot talál az erdőben, akkor nagy valószínűséggel nem fog kimenni a szántóföldekre.



Ezen kívül, ha túlszaporodik a vadállomány, akkor gyérítik, a kevesebb vad kisebb kárt okoz. A közös védekezés érdekében a társaság próbál jó kapcsolatot kialakítani a gazdákkal. Akik erre hajlandóak és egy útnyi szélességű területet elhagynak a földjeik körül, azoknál a vadásztársaság az utat karbantartja és rendszeresen bejárják, mivel a mozgás elriasztja a vadat.

A Szentgyörgy társaság 4700 hektáron végez vadgazdálkodást. Jó adottságú területük a dunaföldvári, szeretik a vadak ezt a részt, ezért sok a kár. Tavaly több mint egymillió forintot fizettek ki a gazdáknak, pedig a vadkár elhárítást minden évben megszervezik. Kukoricavetés időszakában a társaság tagjai felváltva - éjjelente 2 vadász - védi a vetéseket 30 napig, amíg a növény ki nem kel, hogy a vaddisznók ne túrják ki a szemet. Vadkár elhárításra nemcsak a szántóföldeken, de az erdőkben is szükség lehet, az új telepítéseket permetezéssel óvják, a Duna-Dráva Nemzeti Park segítségével beszerzett vadriasztó szerrel permeteznek évente négyszer.

Ettől függetlenül, még a legelőretekintőbb védekezés esetén is előfordulhat termőföldi vadkár. Ilyen esetben a gazdának több lehetősége is van, ha nem a bíróságtól kéri közvetlenül kára megtérítését, akkor a település jegyzőjéhez fordulhat. A jegyző ilyenkor megkísérli az egyezség kialakítását, ha nem sikerül, akkor szakértőt rendel ki. Ha valamelyik fél nem fogadja el a szakértő véleményét, akkor a bíróság dönt. 

Mindkét félnek vannak előírt kötelezettségei

A vadászatra jogosultak kötelezettségei közé tartozik a vad riasztása őrzéssel, vadriasztószerekkel; a vadkár-elhárító berendezések - magasles, villanypásztor - kihelyezése; a gazdálkodó értesítése a felfedezett vadkárról, közös védekezés kidolgozása; illetve a vadkár-elhárító vadászatok. 
A termőföld használójának kötelessége a vadkár csökkentésében közreműködni közös őrzéssel, vadkár-elhárító berendezések közös beszerzésével, kihelyezésével; kár esetén a jogosultat azonnal értesítenie kell, nem pedig megvárni míg halmozódik.

A vadkár megosztás taglalásánál több tényezőt kell vizsgálni. Így a szándékoltságot, hogy a gazdálkodó szándékosan vetett-e vadkárveszélyes területre olyan növényt, melyen nagy vadkár keletkezhet; emellett az értesítés, együttműködés hiányát.