TEOL

Bár azok, akik üzletszerűen szolgáltatnak zenét tisztában vannak a szerzői jogdíj befizetési kötelezettségeikkel, a járatlanabb civil szervezeteket olykor váratlanul ér a rendezvényük után kapott megkeresés. Több Tolna megyei nyugdíjas klubban okozott már meglepetést a báljaik miatt kapott csekk.

Az egyik szervezet vezetője elmondta, az összeg nem volt nagy, mindössze pár ezer forint. Mégis  meglepetésként érte őket, mert évtizedes fennállásuk alatt korábban soha nem kellett fizetniük.
Ugyanakkor le is taglózta őket, mert nagyon kevés pénzből gazdálkodnak, rendezvényeikre kisnyugdíjasaik csekély bevételükből adják össze a pénzt, amihez mérten a pár ezer forint is jelentős összeg.

Tolna megyéből az Artisjus által egy évben számlázott nyilvános előadási jogdíjak körülbelül 4-5 százaléka származik. Az itt nyilvántartott üzletszám, és rendezvények száma az országos nyilvántartott összüzletszám körülbelül 5 százaléka.

A befizetendő jogdíjat a szerző és a felhasználó közötti szerződés szabja meg - tájékoztatta a TEOL.hu-t dr. Filák Mária, az Artisjus Műsorengedélyezési Főosztályának vezetője. Mivel ezekben az esetekben tömeges felhasználásról van szó, a szerzők nem egyenként kötnek szerződést a helyekkel, hanem közös egyesületük, az Artisjus útján.

A szervezet a nyilvános előadási jogdíjak mértékének meghatározásakor sok körülményt vesz figyelembe a területi elhelyezkedéstől, az üzlet kategóriájától, a befogadóképességétől, vagy bevételtől kezdve egészen a nyitvatartási időig. Például egy belépő nélkül látogatható, körülbelül 400 vendéget vonzó koncert után a jogdíj 18 930 forint plusz 25 százalék áfa.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ezt mindig az fizeti, aki az adott zenefelhasználásért felelős: rendezvények esetében ez a szervező, vendéglátó felhasználás esetén pedig az üzlet üzemeltetője. Csak akkor merül fel a fizetési kötelezettség, ha nyilvános zeneszolgáltatásról van szó.

Tehát zárt körű családi, baráti körben tartott rendezvényeken, például lakodalomban akárhány fő is összejöhet, nem kell fizetni szerzői jogdíjat, viszont egy nyilvánosság számára meghirdetett koncerten, bálon már akkor is, ha csak két látogató van.

Az iroda tapasztalatai szerint, aki üzletszerűen szolgáltat zenét, az pontosan ismeri a vonatkozó jogszabályokat. Ezt tükrözik a statisztikák, amelyek szerint a felhasználók körülbelül 90 százaléka önként fizeti meg a jogdíjat.

E mellett az Artisjus az ország egész területén, 14 ellenőrzési régióban folyamatosan figyelemmel kíséri a nyilvános zenefelhasználást, deríti fel a rendezvényeket. Rendszeresen járják az üzleteket, szálláshelyeket, vendéglőket, továbbá segítségül hívnak minden nyilvános adatforrást, például reklámokat, hirdetéseket, rendezvénynaptárakat is.

Utólagos bejelentésre is van mód, büntetést csak többszöri figyelmeztetés után szabnak ki. A rendezvényszervezők az Artisjus honlapján tájékozódhatnak, és ott találnak a bejelentéshez formanyomtatványokat is. Bejelentést, adatszolgáltatást azonban bármilyen formában elfogadnak.

A jogdíjak révén születhetnek újabb dalok

Fontos tudni, hogy a zeneszerzők, nem fizetésből, hanem a már megírt műveik nyilvános játszásaiból származó jogdíjakból élnek - emelte ki dr. Filák Mária. A törvény szerint ezért minden nyilvános zenefelhasználással járó rendezvény után szerzői jogdíjat kell fizetni. Ide tartozik a koncert és műsoros előadás is, de a vendéglátó helyeken, üzletekben, szálláshelyeken, benzinkutakon történő zenefelhasználás is.

A  szervezet az élőzenei előadásoknál a szervezőktől minden egyes műről pontos adatszolgáltatást kapnak. A gépzenei, vagy háttérzenei jogdíjakat pedig - több év adatait alapul véve - a rádiós, televíziós, hangfelvétel-kiadási és internetes felhasználások adatai alapján osztják fel a szerzők között.