TEOL

Közösségfejlesztés. Miért és hogyan kell fejleszteni egy közösséget? Nem önszerveződő módon működnek a baráti körök, civil szervezetek? Nem úgy van, hogy összejönnek sportolni, művészeti tevékenységet folytatni, falut szépíteni, előadásokat meghallgatni az egészséges életmódról, a technikatörténetről vagy az apostolok cselekedeteiről, és kész? Mire jó ez a mórágyi falufejlesztő, közösségfejlesztő program?

A polgármester, Glöckner Henrik szerint minőségi változás történt a faluközösség életében. Az emberek kezdenek együtt gondolkodni, és ami még ennél is fontosabb, közösen cselekedni, közös jövőjük érdekében.

Vannak pénz nélkül, vagy kevés pénzből megvalósítható célok. Például a záportározó környékének megtisztítása, turisztikai hasznosításra alkalmassá tétele. Vannak apró, de fontos, alulról jövő kezdeményezések. Ilyen az óvodások húsvéti vására. A gyerekek által készített ajándékok megvehetők, és a pénzt az intézmény használhatja fel.

A későbbiekben persze szeretnének jelentősebb pályázati összegekhez is jutni a falufejlesztéshez, közösségfejlesztéshez, de amíg az ilyen kiírások nem jelennek meg, addig sem tétlenkednek.

Helyi hírlevéllel javítják a kommunikációt az önkormányzat és a polgárok között, s felvették a kapcsolatot egy közösségfejlesztő trénerrel, aki felkészít néhány helyi érdeklődőt a majdani projekttervezésre, pályázatírásra.

Fekete Katalinnak nagy gyakorlata van ebben. Az utóbbi 10-12 évben több Tolna és Baranya megyei településen végzett hasonló munkát, erősítve a helyi közösségeket, kidolgozva és a gyakorlatban is bevezetve az állampolgári részvételi modellt. Mórágyon egyelőre anyagi ellenszolgáltatás nélkül segít. Azt mondja, hogy később, ha a közreműködésével pályázati támogatáshoz jut a falu, majd lehet szó a honoráriumról.

Minden a jövőképalkotással kezdődik. Milyen falut építsünk? Mitől lenne jobb Mórágyon élni? Milyen települést szeretnénk az utódainkra hagyni? Ha közös célokat tűzünk ki, és elköteleződünk azok mellett, mert beülünk egy közös hajóba – ami nem más, mint a település jövője –, akkor kellemessé tehetjük az együtt utazást.

Decemberben egy kérdőívet töltöttek ki a mórágyiak, aztán részt vettek a jövőképformálásban, az ezt szolgáló programtervezésben, s most projekteket terveznek, hogy a vágyott célokat elérhessék. Mórágyon négy projekt formálódik. Az első a rendezett falukép megteremtését célozza.

A második, a sport és szabadidő témakörében érinti többek között a szánkópálya és a szabadtéri színpad felújítását, továbbá a túraútvonalak karbantartását. A harmadik projekt a közösségi programok szervezésére irányul. A negyedik az önellátás lehetőségeit elemzi: helyi termelők, helyi termények, helyi piac.

A közösségfejlesztő tréner szerint Mórágyon a faluvezetés nagyon jól együttműködik a lakossággal. Sokan részt vesznek a közös jövő megálmodásában, a huszonéves fiataltól a hetvenéves nyugdíjasig. Figyelik a pályázati kiírásokat, forrásokat keresnek ahhoz, hogy a tervek valósággá válhassanak.