TEOL

Orgován József Szekszárdon, a Dienes Valéria általános iskolában eleinte még a történelem, a földrajz és a matematika iránt érdeklődött. Később a fizika felé fordult az érdeklődése, első sikerét még nyolcadik osztályosként érte el az Öveges József versenyen, negyedik lett az országos döntőben. Paksra, az Energetikai Szakközépiskolába fizikatanára ajánlólevelével érkezett.

  Orgován József osztályfőnöke kezdeményezésére most új iskolai dallamcsengő fejlesztésén töri a fejét (Fotó: Gottvald Károly)

Az ESZI-ben Nagyné Lakos Mária fogadta, akiben közvetlen, jó humorú, elhivatott, a szakmáját nagyon értő, nagy rutinnal rendelkező pedagógust ismert meg, akitől nagyon sok segítséget kapott az évek során. Megemlíti még az osztályfőnökét, Bölcsföldi Tündét és az elektronika gyakorlatot vezető Manzinger Józsefet, akiknek szintén hálás, de – mint mondja – az iskola egészére igaz, hogy olyan közeget biztosít, amely segíti a versenyeken való részvételt, a pályamunkák kidolgozását. Ebben pedig Orgován József élen jár. Felsorolni is lehetetlen, hogy milyen színtereken aratott már sikert.

Műszaki pálya iránti érdeklődésének kialakulásában legfontosabb szerepet tavaly januárban elveszített édesapja játszott. Egyedi járműtervező mérnök volt, neki köszönhetően Józsi sokat forgolódott gépek között. Végül mégsem a gépipar, hanem az elektronika ejtette rabul. – Egészen kicsi, talán harmadik-negyedik osztályos voltam, amikor összeraktam az első három-négy alkatrészes áramkört – meséli.

Az elektronika iránti érdeklődése azóta töretlen. A tanórák után szakköre jár, ahol afféle mentorként segítik társaival az alsóbb éveseket. Az iskola új csengője is részben az ő munkájának eredménye. Manzinger tanár úrral készítették. Most osztályfőnöke kezdeményezésére új dallamcsengő fejlesztésén töri a fejét, amely a már megunt helyett új dallamok között válogat. Nevetve meséli, hogy osztályfőnöke javasolta a „tessék vigyázni, az ajtók záródnak” változatot, bevezetése Józsin nem, csupán az iskolavezetésen múlik.

Orgován József most érettségi előtt áll. – Bár már inkább lennék utána – jegyzi meg. A miértre hamar kész a válasz, sok a magyar és a történelem tétel. Bármilyen meglepő, az elektronika érettségije sincs még zsebben, nem volt olyan verseny, ahol ezt abszolválhatta volna. Egyébként is tart tőle, hiszen emelt szinten vizsgázik, szeretne a Budapesti Műszaki Egyetemen, vagy a Kandón továbbtanulni, hogy villamosmérnök lehessen.

A kérdésre, hogy mi az, ami elvarázsolja az elektronikában, azt mondja: „Piszok jó érzés, hogy leül az ember, elgondol valamit, megtervezi, összerakja, és úgy működik, ahogy kell.” És, ha mégsem? Elkezdődik egy másik, általa nagyon kedvelt munkafázis: a hibakeresés. Elárulja, ő ezt is élvezi.