TEOL

Beráné Herczeg Erzsébet kardiológiai szakasszisztens, vagy ahogy a betegek szólítják Betti, munkája közben nem fukarkodik a mosollyal, a jó szóval. Pedig a szekszárdi megyei kórház kardiológiai osztályán dolgozó kedves, halkszavú fiatalasszony eredetileg nem is egészségügyi pályára készült. Édesapja ösztönzésére, annak második infarktusa után iratkozott át a gimnáziumból az egészségügyi szakiskolába.

Az érettségi ráér kislányom, előbb szerezz valami szakmát, hogy el tudd tartani magad, ha én esetleg meghalok, mondta az apa. Mintha előre látta volna sorsát. Betti 18 éves volt, amikor árván maradt, édesanyja már korábban meghalt.

Az üzemegészségügyön kezdett el dolgozni, munka mellett érettségizett, majd szerzett kardiológiai szakasszisztensi végzettséget. Utóbbit már a gyes után. A második gyermeke születése után a szekszárdi rendelőintézet kardiológiai szakrendelésére került, tavasz óta pedig a kórház kardiológiai osztályán dolgozik.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Itt az szakasszisztens nagyon sokat tud segíteni az orvosnak azzal, hogy előkészíti a beteget, felveszi az anamnézist, kikérdezi volt-e a családjában szív-és érrendszeri megbetegedés, összeírja a betegségeit, milyen gyógyszereket szed. Megméri a vérnyomást, EKG-t készít, ha kell, vért vesz, vizeletet vizsgál, elkíséri a beteget a vizsgálatokra, magyarázza.

A kardiológiai szakasszisztensnek szakmailag is értenie kell mit, miért csinál. Válaszolni kell tudni, ha a beteg megkérdezi – és az orvosnak nincs ideje elmondania –, melyik vizsgálati érték, kifejezés mit jelent.

A kérdésre, hogy mi a szép ebben a szakmában, Betti mosolyogva válaszol.
– Jó érzés, ha tudok segíteni a betegen. Az oktatóink megtanították a tiszteletet, szeretetet, hogy egészségügyi dolgozóként, szakasszisztensként mindig a ránk bízott kiszolgáltatott embert tartsuk szem előtt.

Olvasni kell a beteg arcáról, megjelenésének, külsejének változásáról. Megtanultuk, hogy a jó ápoló felkészült, tudatos, cselekvő, kritikusan gondolkodó, mélyrehatóan ismeri az egészség, egészségromlás és a betegség fogalmát, foglalja össze az ápolói hitvallását. Na és persze mosolyog. 

„Szent és ritka hivatás a betegápolás, hiszen a szenvedőknek enyhülést, a haldoklóknak megkönnyebbülést, a gyógyulóknak életet ad. De szent és ritka hivatássá az emberi szeretet teszi.” Florance Nightingale