TEOL

A sors fintora, hogy a ma már Sióagárdon élő Faddi Varga János királyi főszakács és felesége Vargáné Kovács Veronika élethivatását éppen a hagyományőrzésben találta meg.

Majdnem pontosan húsz évet dolgoztak a szekszárdi Béla király téren. 1979-ben vették meg az akkor már nem működő bodegát. A lapos tetős betonbunker közterületen álló magántulajdon volt. Előtte mindketten a nyomdában dolgoztak, az önállóságba OTP-hitellel vágtak bele. Illetve először Veronika, majd miután hamarosan kiderült, hogy egyedül nem megy, a férje is kilépett az fix fizetéses állásból. Az építési engedélyre három évet kellett várniuk, mert az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyása is kellett a műemléki környezetbe épülő pavilonhoz.

– Kezdetben hiánypótló szerepet töltött be a város életében az üzletünk – mesélte Veronika. – Nem voltak még áruházláncok, butikok. Csak nálunk lehetett kapni például díszgyertyát, forgalmaztunk népművészeti termékeket is. Egyetlen játékbolt működött a városban, így e téren is választékot bővítettünk. Nem lehetett kapni színvonalas képeslapokat sem.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Egy öreg, budapesti, sokszorosan kitüntetett könyvkötő készített műnyomó kartonra, domborított arany nyomásos üdvözlő szöveggel ellátott képeslapokat. Ennek azért volt nagy szerepe, mert a cégek és az intézmények előszeretettel küldözgettek újévi üdvözleteket. Százával számláztunk nekik. Nem volt helyi képeslap sem. A fiunk kapott egy fényképezőgépet és némi alapképzést fotózásból. A mai napig forgalomban vannak az akkor készült szekszárdi képeslapok – mesélte az asszony. 

Közben Veronika egyre több munkát fektetett a sióagárdi hímzés gyűjtésébe, majd a Hímzésmúzeum létrehozásába. János pedig országos sikereket ért el - a családdal együtt - a régi magyar ételek újrafelfedezésében.

Végülis 2000-ben a dták el a trafikot, amelyet még több évig működtetett tovább új tulajdonosa, s néhány éve zárt be végleg, utolsóként a régen a városban sorakozó legalább négy-öt trafik közül.

Legszebb fiatal éveiket ott töltötték, mondta el a Varga házaspár, akiket annak idején Béla téri bazárosoknak nevezett a népnyelv. Ha később elmentek a pavilon mellett, úgy néztek rá, mint egy távolba szakadt családtagra. A hűlt helyét még nem látták.

Nem illett volna a hamarosan megújuló városképbe

Már hosszabb ideje nem üzemelt a városháza tövében álló trafik, s állandó céltáblája volt a hétvégi éjszakák végén magukat erősnek érzők ostromának. Az utóbbi időben ugyan rendben volt, de időről időre falfirkák jelentek meg a falán. Tulajdonosát nemrégiben felszólították, hogy bontsa le, mert megjelenése nem illik a hamarosan megújuló Béla király tér látványába, tájékoztatott Mäcz László, a polgármesteri hivatal beruházási referense. Mint ismeretes, a tér „faltól falig” egységes, új burkolatot kap majd. Semmi nem indokolta, hogy a funkcióját veszített bódé megmaradjon.