TEOL

Minden épületnek saját története van. Patkó Sándor kisebbfajta könyvtárt is berendezhetne azon kötetekkel, melyek ezeket a történeteket tartalmazzák. Hiszen a megye volt főépítésze számos létesítmény révén hagyta ott keze nyomát nemcsak Szekszárdon, hanem Decsen, Gyulajon, Rácegrespusztán és Veszprémben is.

A szakma előtt egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ezek az épület-, illetve épületegyüttes tervezések - ideszámítva a későbbi főépítészi munkásságot is - a minőség jegyében valósultak meg. Az ideillő méltatás így fogalmaz: tervei és épületei igényes, a környezethez illeszkedő, magas színvonalú alkotások. Ez is indokolta azt, hogy Patkó Sándor, immár nyugdíjasként, Főépítészi Életmű Díjban részesüljön.

  Patkó Sándor 70 éves korában, 28 évnyi főépítészi tevékenység után vonult nyugállományba (Fotó: Mártonfai Dénes)

- A középületek és a lakóépületek tervezése egyaránt vonzott - idézte fel a pályakezdést követő évtizedeket. - Külföldön is igyekeztem tapasztalatokat szerezni: ennek jegyében 1971-1983 között több alkalommal is jártam lengyelországi tanulmányúton. Részt vettem a TOTÉV nagyblokkos technológiájának fejlesztésében is, e technológiával terveztem Szekszárdon többszáz lakást magába foglaló lakótelepi épületeket.

Akkoriban, a '80-as években természetesen teljesen más világ volt a maihoz képest. A szakma dél-dunántúli képviselői rendszeresen találkoztak egymással, Budapesten, a minisztériumban, ahol egy nagy tapasztalatú, kiváló miniszterhelyettes volt a segítségünkre. Azért említem ezt, mert a paksi illetőségű Jantner Antalról van szó.

A rendszerváltozást követően egyre kevesebb lett a beruházás, építkezés, ez rányomta - és a mai napig rányomja - bélyegét az építészeti tervező munkára. A szakmai képviselői ezek után abban reménykedhettek, hogy a kevesebb munka talán jobb minőséget hoz - ez legfeljebb szellemi vonatkozásban valósult meg, a megvalósításban már kevésbé.

- De ezt a hivatást csakis derűlátó módon lehet művelni - tette hozzá Patkó Sándor. - Reménykedünk abban, hogy idővel létrejön az a kellő gazdasági háttér, mely elengedhetetlen az eredményes építkezéshez. Jómagam, mint Tolna megye egykori főépítésze, mindig arra törekedtem, hogy biztosítsam a szakmának a kellő feltételeket az alkotó munka zavartalan kiteljesítéséhez, az eredményességhez. Ezzel együtt - miután a szakma teljes spektrumát átfogta működésem - az egyéni és közérdek harmonikus mivoltának megteremtését tartottam szem előtt, a különböző rendezési terveknél.

Mindezzel összecsengenek azok a gondolatok, melyeket a díj átadói vetettek papírra. A méltatás szerint Patkó Sándor főépítészi tevékenységét a szakmaszeretet, a segítségadás, a problémák korrekt megoldására való törekvés jellemezte. Szakmai tudásával, tapasztalatával mind Tolna megye, mind az egyes települések érdekeit is figyelembe véve adott tanácsokat, fogalmazott meg határozott állásfoglalásokat az épített és természeti környezet védelmében, az értékek megőrzésében.

Szakmai tudása mellé kiváló emberi tulajdonságok társulnak: kiegyensúlyozott, higgadt egyénisége, racionális, józan gondolkodásmódja, korrekt magatartása, békés személyisége példaadó értékű a szakmabeliek és a szakmán kívüliek számára egyaránt.