TEOL

A minimálbér jelentős emelése (tavaly 78 500 forint volt) számos ágazatban okozhat bérfeszültséget, mondták az általunk megkérdezettek.

Sokan attól tartanak, hogy a gazdasági válság miatt a cégek bevétele nem bővül, a kiadást pedig úgy csökkentik, hogy elküldenek munkavállalókat, hogy eleget tudjanak tenni a béremelésnek. A maradék munkaerővel aztán a többletmunkát elvégeztetik.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A feszültség másik forrása lehet, hogy a magasabb beosztásban, vagy hosszabb munkaviszonnyal egy munkahelyen dolgozó munkatársak is joggal várhat(ná)nak el nagyobb összegű korrekciót a fizetésükben.

Mint ismert, a kormány január 1-jével hatályba lépett rendelkezése szerint a nyolc órában dolgozó munkavállalóknak járó legkisebb bér havi bruttó 93 ezer forintra nőtt. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 108 000 forint lett.

A legtöbb munkahelyen az éveleji béralkuk még nem zárultak le. Az egyeztetéssel az ilyenkor irányt mutató nagy állami vállalatoknál is megvárták a minimálbér emelését, illetőleg a járulékfizetési változások hatályba lépését. Míg számos érdekképviseletnél – így például a postásoknál – a legfontosabb szempont a munkahelyek megvédése lett, vagyis, hogy ne legyenek elbocsátások.

De vannak olyan területek, ahol határozott igényekkel állt elő a szakszervezet. Utóbbi körbe tartoznak például a hagyományosan erős alkut folytató vasutasok, akik a bérkompenzáció feletti, az infláció mértékét elérő és némi reálkereset-növekedést is biztosító 4,2 plusz 1 százalékos béremelést követelnek. A „jegelt” felmondások miatt kemény béralku várható az egészségügyben is.

További részletek a Tolnai Népújság január 16-i, hétfői számában!