TEOL

A Semmelweis-terv célja a szakszerűbb és hatékonyabb betegellátás. Ezentúl a háziorvosoknak nem kell mérlegelniük, hogy egy-egy kezeléshez melyik szakintézmény lenne a legmegfelelőbb.

A betegellátás továbbra is a háziorvosnál kezdődik, ő küldi tovább a beteget szakrendelésre, ahol majd eldől, helyben orvosolható-e a probléma, vagy tovább kell küldeni a pácienst.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az új rendszernek köszönhetően ez a továbbküldés egyszerűsödött: ugyanis egy-egy szakellátási feladathoz egy-egy kórházat rendeltek adott település földrajzi elhelyezkedéséhez igazodva.

- A Semmelweis-terv a kórházi fekvőbeteg ellátás térségi átszervezését jelenti. A fekvőbeteg ellátás eddig sem úgy zajlott, hogy a beteg bekopogtatott mondjuk a belgyógyászati osztályra, hogy vegyék fel.
Eddig is a háziorvos, illetve a járóbeteg szakrendelés döntött arról, hogy szükség van-e kórházi felvételre, és ez ezután is így lesz.

Ha az úgynevezett betegúttérképen az szerepel, hogy a Szekszárdon élők esetében például a gyermek-kardiológiai, vagy a csecsemő- és gyermek-gégészeti szakellátás Pécsett van, ez csak a fekvőbeteg ellátásra vonatkozik.

A megyei kórházban ugyanúgy lesz továbbra is gyermek kardiológiai és gégészeti szakrendelés, mint eddig - mondta dr. Muth Lajos, a megyei kórház igazgató főorvosa.

Hozzátette még, hogy a megyei kórház tekintetében az új szabályok érvénybe lépése gyakorlatilag nem jelent változást. Az egyes szakmák területén három úgynevezett progresszivitási szint van, a megyei kórház általában a második szinten áll. A harmadik szintet - amely a ritkább, speciális felszerelést és szaktudást igénylő kezeléseket foglalja magában - a körzetben általában a pécsi klinika jelenti.

Az új rendszer bevezetésétől azt várják, hogy a betegek a legjobb fekvőbeteg ellátást a földrajzilag legközelebb eső kórházakban kapják meg.

A teljes írást a Tolnai Népújság július 4-i, szerdai számában olvashatja Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő! Részletek itt! Kérje ingyenes próbaszámunkat: itt!