TEOL

– Igen! – vágja rá gondolkodás nélkül Herke Bálint a kérdésre, hogy várja-e az iskolát. – Már sok mindene, például iskolatáskája, számolópálcája megvan, sőt már olvasni is tud. - El tudom olvasni, hogy hol, meg ördög – meséli. – Jó lesz, ha iskolás leszek, mert közel leszünk egymáshoz anyával – cseveg tovább a fiúcska. Édesanyja, Herkéné Halász Judit iskolatitkár. Férje szigetvári, de nem volt kérdéses, hogy Dunaszentgyörgyön fognak letelepedni. Mint ahogyan az is egyértelmű, hogy a helybeli iskolába íratják fiukat.

– Teljesen elégedett vagyok, szép, korszerű az iskola, jók a pedagógusok, annak külön örülök, hogy lesz tanító bácsija is. Helyben vannak a délutáni foglalkozások, Bálint focizni jár, sorolja az előnyöket. Az iskola most esett át több mustrán, a kormányhivatal és MÁK vizsgálatán mindent rendben találtak, az OKÉV szervezésében történő kompetenciamérésen pedig helyt álltak a szentgyörgyi diákok. Az iskolában nyílászárókat cseréltek, festettek, készülnek az új tanévre, amikor is huszonegy elsős csatlakozik a közösséghez.

– Dunaszentgyörgyön nagyon jó élni – vallja Gyöngyösi Zoltán, a helyi tűzoltó egyesület elnöke. – Büszke vagyok rá, hogy ötven éve tűzoltó vagyok. Tízéves koromban kezdtem úttörőként – fűzi hozzá. Az egyesület 22 férfi tagjából hét hivatásos tűzoltó, Zoltán keze alól kerültek ki. Köztük van egyik fia is, aki helyben szeretne letelepedni, ezért vett a Várdomb utcában házat.

– Nagyobbik fiam villamosmérnök az erőműben, itt épített házat, lányom ebben az utcában vett egyet. Ő magyar-kommunikáció szakos tanító, most végzi az óvónőképzőt, folytatja Gyöngyösi Zoltán hozzátéve, biztosan jól érzik magukat, mert, ha nem így volna, máshol helyezkedtek volna el...  

A teljes írást a Tolnai Népújság július 31-i, keddi számában olvashatja Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő! Részletek itt! Kérje ingyenes próbaszámunkat: itt!