TEOL

Sokadjára próbálják felrázni a sárközi hagyományőrzést, már az 1800-as évek végén volt ilyen irányú kísérlet. Most újabb átfogó terv kidolgozása és kivitelezése van folyamatban, amelynek eredményeként azt szeretnék elérni, hogy a tájegység hagyományai felkerüljenek a magyar Szellemi Kulturális Örökséget összegző listára. Az elméleti munka már az év elején elkezdődött, múlt héten pedig első gyakorlati lépésként egyeztetést tartottak Decsen.

  Legutóbb Alsónyéken rendeztek Sárközi lakodalmat, amely a tájegység élőhagyománynak egyik legjobb példája, és remélhetőleg jövőre ismét megtarthatják (Fotó: Gottvald Károly)

Balázs-Kovács Sándor, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum néprajzkutatója, megyei koordinátor elmondta, hogy 53 meghívót küldtek szét az érintett önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez, népművészekhez, kulturális intézményekhez. A megjelentek órákon át ötleteltek, így végül összeállt a megőrzésre szánt elemek listája. A szövés, hímzés, gyöngyfűzés, a néptáncok, népdalok és a népviselet, valamint a gabóca, vagyis a jellegzetes sárközi csipke szerepel rajta.

A néprajzkutató kiemelte, hogy még csak a hosszú folyamat elején járnak, azonban nem a gyorsaságra, hanem minőségi munkára törekednek. Így azt, hogy mikor érnek révbe, még nem tudni. A néprajzos szakma elitjét soraiban tudó Nemzeti Bizottság hoz majd döntést.

Hozzájuk kell eljuttatni egy 20-25 oldalas pályázati anyagot, amelyből a már említett népművészeti elemek mellett az is kiderül, milyen módon szeretnék a Sárközben hosszú távon életben tartani a népszokásokat. Hagyományőrző csoport, elsősorban néptáncegyüttes mindenütt működik, de a népművészeti értékek készítését már kevesen ismerik. Itt van szükség az iskolák segítségére, akár a mohácsiak példája mentén, ott ugyanis kötelező tananyag a busójárás.

Balázs-Kovács Sándor ugyanakkor elmondta, hogy a kalocsaiak remekbe szabott pályázata is segítségükre van, abból kiindulva szeretnék a saját ötleteiket megfogalmazni. Több egyeztetést szerveznek még a folyamat átláthatósága és az új ötletek feljegyzése miatt. A tervek szerint mind az öt érintett településen, Alsónyéken, Bátán, Decsen, Őcsényben és Sárpilisen is lesz egy kijelölt ember, aki összegyűjti a lakosság javaslatait, és továbbítja azokat a koordinátoroknak. De nem elég a civil elszántság, önkormányzati támogatásra, sőt hivatalos szándéknyilatkozatra is szükség van. Biczó Ernő, Decs polgármestere vállalta, hogy a többi község vezetőivel felveszi a kapcsolatot ez ügyben.

Az egyeztetésen résztvevők közül sokakban felmerült, milyen hasznuk lesz majd a reménybeli listára kerülésből. Balázs-Kovács Sándor elmondta, hogy anyagi előnyökkel nem lehet egyik napról a másikra számolni, de hosszútávon mindenképpen megtérül a munka. Ami pedig a legfontosabb hozama, az a tájegység sajátosságainak megőrzése, és azon túlmutatva a magyarságtudat erősítése.