TEOL

Párzási időszakban a félelemérzetüket vesztett állatok fokozott veszélyt jelentenek az autósokra. Az állatok ösztöneikre hallgatva a párjukat keresik, sokszor nem csak szűkebb élőhelyükön, hanem a közutakon is felbukkannak és akár halálos közlekedési balesetet is okozhatnak. Tolna megyében számos olyan, erdővel, réttel, csalitossal határolt útszakasz van, ahol az év bármely szakában, de párzási időszakban gyakran előfordulhat „vadelütés”.

Az ilyen típusú balesetnél minden pillanatok alatt történik. A sofőr már csak a csattanást hallja, sokszor azt sem tudja megmondani, milyen állattal ütközött, mivel ha az túlélte a találkozást, pillanatok alatt eltűnik. Ilyenkor az autós  nincs könnyű helyzetben, kártérítési szempontból hiába vezetett a közlekedési előírásoknak megfelelően, a sérült vaddal együtt bizonyítékai is odébb álltak. Már csak a szakértői vizsgálat eredményében bízhat. Vadgázolásos eseteknél egyébként sem egyszerű a kárigény érvényesítése, a gépjármű vezetője és a területileg illetékes vadásztársaság közötti vita gyakran polgári peres eljárásba torkollik.

Kizárólag az előírt sebesség betartása, illetve a lehetséges veszélyhelyzet észlelése esetén a lassítás lehet a záloga annak, hogy ütközéskor ne történjen komolyabb sérülés az utasokban, vagy ami a jellemzőbb, kár a személygépkocsiban.

Nem árt tudni azt sem, hogy ha már megtörtént a baj, és egy óvatlan őz vagy szarvas a kerekek alá került, a kimúlt állatot a kocsi tulajdonosa nem viheti magával, mert az lopásnak minősül. Ilyen esetben célszerű értesíteni a rendőrséget, illetve a vadásztársaság helyi képviselőit, akik a helyszínen rendezik az ügyet, így megelőzve az utólagos, adott esetben komoly bonyodalmakat, mondta Kosaras Zoltán az FVM Tolna Megyei Hivatalának Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője.

A rendőrségnek alapvetően akkor van a helyszínen dolga, ha a vezető közlekedési szabálysértést követ el, vagy valamilyen bűncselekmény gyanúja merül fel. Ilyenkor a rendőr helyszínel és eljárást indít, egyébként nem.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Érdemes minden esetben a 107-es telefonszámos rendőri segítséget kérni, mert a hivatalos közeg egyrészt szakszerűen megállapítja, hogy történt-e szabálysértés, másrészt biztosan tudja, hogy melyik vadásztársaságnak kell átadni az elütött állatot. Mert az állat a vadásztársaságé, hívta fel a figyelmet a szakember. A legjobb, ha az illetékes megyei Vadászati és Halászati Felügyelőséget értesítik ilyen esetben.

Ami mindenképpen felmerül, ki fizet ilyenkor kártérítést? A vadásztársaság az autósnak, a keletkezett kár miatt, vagy az autós, aki elgázolta a vadat? Ezt szakértők döntik el, általában polgári peres eljárás során, a Polgári törvénykönyv paragrafusai szerint. Jogi útra általában akkor terelik az ügyet, ha az autóban nagyobb kár esett. A pereskedés ugyanis sokszor többe kerül, mint a gépkocsi javíttatása.

Szerencsés esetben a vadászatra jogosult hajlandó az autóssal megegyezni, ha az szabályosan közlekedett, a helyszínre rendőrt hívott, és a vadásztársaságot azonnal értesítette az elütött vadról, mondta Kosaras Zoltán. A peren kívüli megegyezés viszonylag ritka. Enyhíti a vadásztársaság felelősségét, ha a helyszínen tábla jelzi a vadveszélyt, esetleg vadriasztót helyeztek el, ha nem, az nyilván a gépkocsivezetőnek kedvez.

Az autósok se szentek, előfordul, hogy visszaéléssel próbálkoznak, a valóságosnál nagyobb kárt követelnek a vadásztársaságtól. Ilyenkor természetesen perben dől el, hogy a követelés jogos-e. A vadászatra jogosultnak joga van viszontkövetelésre, vagyis visszaperelheti a gázolót. Ezzel a lehetőséggel általában akkor élnek, ha az autós bizonyítottan szabálytalanul közlekedett.

Sokba kerülhet az elütött vad az autósnak

Előfordul, hogy elütik a vadat, de nem jelentik, mert nem szabályosan közlekedtek, vagy az autóban nem keletkezett jelentős kár. De az is megtörténhet, hogy az állat felugrik és elrohan, az autó viszont sérült marad. Ilyenkor a sofőrnek minden esetben a helyszínen kellene maradni, és értesíteni a vadásztársaságot. Az elütött őzsuta vadgazdálkodási értéke ötvenezertől több százezer forintig terjedhet. Az őzbakok többet érnek, egy 350 grammos agancsú bak kétszázezret, az ennél nehezebb fejdíszű állat már hatszázezer forintot ér. A téli időszakban, az agancshullatás után mindegyik őzbakért 350 ezer forintot kell fizetni. A gidák értéke 50 ezer forint.

Csak a kár maradt a kárvallottnak

Tolna megyében szinte valamennyi közúton megtörténhet még napközben is, de szürkületkor még inkább, hogy vaddal találkozik az autós. Ismerősöm gépkocsija elé Tamási határában ugrott egy őzsuta, történt meg a „vadelütés tényállása”. Az illető kikerülve az úton fekvő állatot előrébb hajtott, kiszállt megnézni milyen sérülést okozott autójában a vaddal való találkozás. Miközben ezzel volt elfoglalva, mögötte megállt egy gépkocsi, vezetője bedobta a csomagtartóba az őzet és elhajtott. Ismerősömnek arra sem jutott ideje, hogy megnézze a rendszámot. Ezek után természetesen nem tudta érvényesíteni a vadásztársaság felé a kárát, mivel eltűnt a corpus delicti.