TEOL

  Horváth István, Font Sándor, dr. Babella György, Koller Attila (Fotó: Gottvald Károly)

Horváth István polgármester szervezete a tanácskozást, aki egyébként a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke is. Az elmúlt 5-6 évben több mint 300 millió literrel csökkent a tejtermelés, 400 millióval a feldolgozott mennyiség. Az okok közt elsőként említette a rengeteg importárut. Az UTH tej 68 százaléka külföldről származik, s a legkeveltebb sajt importaránya is 50 százalék.

Font Sándor a parlamenti bizottság elnöke elmondta, hogy a mezőgazdaságban 200 ezer új munkahely teremtésére látnak lehetőséget 10 év alatt. Ha sikerül visszahódítani a magyar fogyasztókat, 700 millió liter tejre van szükség, amelynek előállítása 10 ezer új munkahelyet jelent. A problémák közt sorolta, hogy az áruházláncok önköltség alatti beszállítási árat kényszerítenek ki. Az önköltségi ár minimum 75, a felvásárlási ár pedig 60-69 Ft literenként.

Az unióban a francia és a német termelők is hasonló gondokkal küszködnek. Megoldás lehet európai referencia ár kialakítása. Fontosnak nevezte az úgynevezett másodlagos minősítő rendszer bevezetését, amely magyar szabályrendszer teljesítését követeli meg a bejövő árukkal kapcsolatban. Éppúgy, ahogy ezt export esetén velünk szemben alkalmazzák. Kikerülhetetlen valamiféle agrobank létrehozása is, mondta Font Sándor.

Irreálisan magas a kereskedelmi árrés, tette hozzá kérdésre válaszolva Horváth István. Az import visszafogása, a magyar áruk hazai népszerűsítése mellett fejleszteni kell az iskolatej programot a tejágazat fellendítése érdekében. Gerbrandt Redmer de Boer, a Sole Mizó Zrt. vezérigazgatója elmondta, a magyar tejtermékek versenyképességét befolyásolja a forint árfolyama, az adók szintje és az energia ára is.

Az import áruk beszerzési ár alatt kerülnek magyarországi forgalomba, dr. Babella György, a Magyar Tejipari Egyesülés igazgatótanácsának elnöke szerint. Ennek igazolására elmondta,  tavaly nálunk 60 forint volt a tej átlagára ebből 950-1000 forint alatt nem lehet sajtot előállítani. Az uniós átlag tejár 75 forint volt, mégis lehetett 650 forintért külföldi sajtot kapni. Nem import ellenességről van szó, hangsúlyozta, hanem tisztességes versenyről, amelynek kikényszerítéséhez az uniós jogszabályi háttér is rendelkezésre áll.