TEOL

– Van belvíz, de volt már ennél rosszabb is – hangsúlyozta Fülöp János, Őcsény polgármestere. Valóban kisebbek az egybefüggő vízfelületek a földeken, mint amekkorát várhatnák egy ilyen sok hóval terhelt tél után. A polgármester szerint, ha nem jön mostanában csapadék, áprilisig eltűnik a meglévő vízmennyiség.

Azt mondja, a legnagyobb gondot az okozza, hogy nincs összehangolt védekezés, negyven éve nem történt komoly változás ez ügyben. Ám úgy fest a közeljövőben elkészül a Sárközben az árokrendezés, ami hosszú távú megoldást jelentene.

Addig is az egyik őcsényi lakos például maga próbál megálljt parancsolni a beszivárgó víznek. Az udvarában lévő tó az elvezető árok eredeti medre, de a kerítésen kívül közvetlenül ott van a csatorna. Készül rá, hogy idén is problémát okoz a belvíz, de annyira azért nem aggódik. Meséli, hogy kétszer nagyobb vízmennyiséggel is megküzdött már.

A mezőgazdasági területeken persze nehezebb a helyzet. A lefolyástalan földeken hosszabb ideig megmarad a víz, de ez Fülöp János szerint az adott év termésére még kedvezően is hathat. Ráadásul megyénk az ország szerencsésebb területei közé tartozik a szakemberek szerint is.

Megúszta – legalábbis eddig – Tolna megye a belvizet. – Az országban más, főleg alföldi térségek nem ennyire szerencsések - közölte dr. Csonki István. A KÖDU Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságának igazgatója a Tolna Megyei Védelmi Bizottság csütörtök, szakmai konferenciáján adott tájékoztatást a vízgazdálkodással kapcsolatos, időszerű tudnivalókról. A dr. Puskás Imre elnök megnyitotta fórumon azt is elmondta, hogy a megye tározói és vízfolyásai jó szolgálatot tettek.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Viszont a talaj mostanra telített – folytatta az igazgató. – A szekszárd-bátai öblözetben jelentkeztek kisebb gondok. De még ezeket is zavartalanul tudnánk kezelni, amennyiben nem jönne egy olvadásból származó, kisebb árhullám a Dunán. Emiatt szerdán lezártuk a bátai zsilipet, ezzel megszűnt az öblözetből a gravitációs kifolyás. Csütörtök reggel hat órától pedig a bátai szivattyútelepen első fokú készültséget rendeltünk el. Az igazgató hangsúlyozta, hogy ez a mostani ár még nem a tavaszi zöldár, különösebb aggodalomra tehát nincs ok.

Csütörtök reggel nyolc órakor megnyílt a siófoki zsilip. Ez azt jelenti, hogy a magyar tenger Sióba engedett fölös vize mára már elérte, avagy eléri Tolna megyét.

– Március 8-ra, azaz éppen Nőnapra áll be a másodpercenként 20 köbméternyi érték – adott tájékoztatást dr. Csonki István.
– Kiöntéstől nem kell tartani, a viszonylag kis mennyiségű balatoni víz megmarad a Sió medrében. Amúgy is kitűzött cél, hogy ne terheljük azt a Tolna megyét, amely a vizet tekintve alapvetően befogadó terület.

A tervek megvannak, a közbeszerzést kiírták

A sikeres pályázat után már kiírták a közbeszerzést arra a 600 millió forintos beruházásra, amely hosszú távon megoldaná a térség vízelvezetését. A tervek szerint csökkentenék Szekszárd-Bátai főcsatorna küszöbszintjét, - mondta el Beke Zsolt. Ez azt jelenti, hogy gyorsulna a víz lefolyása, és kevésbé állna meg az árkokban a víz. Valamint mederkotrást is terveznek. A szekszárdi dombság területén ez kevésbé okoz problémát, ott a Séd hamarabb elvezeti a csapadékot és az olvadás utáni vízmennyiséget.