TEOL

– Bár az elismerést nekem címezték, mégis úgy tekintek erre, hogy a csapat minden tagjának gratuláltak szorgalmáért a döntéshozók – vélekedett Pecze Gábor. A Mázai Bányász Fúvószenekar vezetője, a település polgármestere azt mondta, azért kedves számára a díj, mert mindenkinek járna kézfogás és néhány bíztató szó, aki szabadidejében a civil élet felpezsdítésén munkálkodik, így külön örömet jelent számára a gratuláció.

Miközben a fúvószenekar kezdeti szárnycsapásairól mesélt, egy féltve őrzött „kincset” vett le az egyik polcról a dolgozószobájában. A szebb napokat is látott könyvecske a zenekar 1952-es megalakulásáról és első próbájáról tartalmaz bejegyzéseket a „mester” aláírásával.

  Pecze Gábor: az elismerést nekem címezték, de a gratuláció a fúvószenekar minden tagjának szól (Fotó: Gottvald Károly)

– A fiatalok és az idősebbek egyaránt így szólították Bechtl Henrik bácsit, akinek vezetőként nagy szerepe volt abban, hogy a zenekar megalakult és a tagok határtalan szorgalmának köszönhetően bekerült a köztudatba.

A mázai bánya 1966-os megszűnését követően Szászvárra került át a csapat. – Én ebben az időszakban csatlakoztam hozzájuk: újdonsült zenészként eljártam egy-két próbára. Jóllehet, igazán azt követően álltam csak be a sorba, miután a honvédségtől leszereltem, hazaköltöztem és minden szabad percemet a muzsikálásnak szenteltem – emlékezett a kezdetekre.

A térség bányászatának megszűnése érzékenyen érintette a zenekart is, amelyet akkoriban már ő vezetett. A '90-es évek elején működési gondjai akadtak a csoportnak, amelyet a Bőhm János polgármester irányította mázai önkormányzat azzal orvosolt, hogy vállalta a fenntartó szerepét.

Sőt, létrehozta a zenekar önálló boldogulásához szükséges alapítványt is, 10 ezer forintos induló tőkével. A községben élők támogatását és megbecsülését a fellépésekkel viszonozták a lelkes muzsikusok. A pozitív visszajelzésekre alapozva elhatározták, hogy 1997-ben zsűri előtt is megméretik magukat.

Pecze Gábor elmondása szerint – az esélytelenek nyugalmával – beneveztek a Magyarországi Német Fúvószenekarok Szövetségének soproni fesztiváljára, ahol meglepetésként érte őket, hogy a nemzetközi bírákból álló bizottság a legjobb hazai sváb zenekarnak titulálta csapatukat. Ez akkora erőt adott nekik a folytatáshoz, hogy 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban is hasonló szép eredménnyel zárták a versenyeket – mutatott a falon lévő oklevelekre a vezető.

Pecze Gábor szerint a szorgalom, a csapatszellem és a társadalmi támogatás a siker táptalaja. Örömmel számolt be arról, hogy ez a hármas a mai napig jelen van a fúvószenekar életében és egyre több fiatallal is megismertethetik ezt a szellemiséget. Tehetik ezt azokkal a tagokkal, akikkel már többször megtapasztalták az ebben rejlő erőt.

Hesz János bácsi a zenekar alapítói közé tartozik, szakmai tapasztalatait, a trombitálás szépségét rendszerint megosztja az ifjakkal – fűzte hozzá Pecze Gábor. Azt mondta, szívesen idézi fel az elmúlt 20 évet, amit a zenekar élén töltött, s nem bánta meg, hogy a családi indíttatás révén már kisgyermekként barátságot kötött a zenével.

Erre, és a csapat tagjainak szorgalmára alapozva kívánja megvalósítani jövőben a terveit, amelyek közül kiemelkedik – fontosságát tekintve – a zenekar fennállása 60. évfordulójának méltó megünneplése. A jubileumi gálaműsort májusra tervezik, a felcsendülő dalokkal szeretnék megköszönni mindazok biztatását, akik bármilyen módon segítették őket az elmúlt hat évtizedben.